A posztsztálinizmusok és a működő kádárizmus

2008. december 22. 09:54

„A 2006-os jubileumi év, az ahhoz kapcsolódó munkák, majd az eredmények számbavétele után 2007-ben kezdtünk újabb, az intézeti munkatársak többségének részvételével számoló közös kutatásba. Hosszabb belső vita után döntöttünk úgy, hogy vizsgálódásaink középpontjába nem a Kádár-korszak valamelyik periódusa, nem is egészének nagy története, ha nem a kádárizmus kerül” – olvashatjuk a könyv előszavában.

Az így született írásokról 2008 tavaszán műhelyviták sorozatát tartották, amelynek során arra jutottak, hogy az 1956, vagy inkább 1962–63 utáni Magyarország semmiféle lényeges szerkezeti különbséget nem mutat a többi posztsztálini országhoz képest – sőt inkább a hasonlóságok a szembeötlők.

A közbeszédben gyakorta emlegetett Kádár-rendszer tudományosan aligha meghatározható fogalom. Kádár Magyarországa részben a magyar társadalom és a magyar politikai elit eltérő történelmi tapasztalataiból adódó közérzet és helyzetérzékelés miatt volt más. Eltért továbbá gyakorlatok, intézkedések, döntések olyan sorozatában, amelyet a posztsztálini struktúrák sajátosan magyar üzemeltetésének nevezhetünk; kádári politikának, kádárizmusnak esetleg, de rendszernek nem.

Az évkönyv a projekt útkeresését, illetve lehetséges útjait szemlélteti. Az első részben két ország (a Szovjetunió és Románia) posztsztálini korszakáról szóló áttekintés és két, a kádárizmusra jellemző fogalom alakulástörténete található. A második rész első közelítésekből áll – látható a politika névadója, ahogyan éppen külpolitikát csinál (1968-ban), de névtelen, sőt álnevek mögé húzódó alkalmazottai is, ahogyan éppen a külső ellenséget igyekeznek semlegesíteni. Megjelenik a kádárizmus Magyarországa az emigránsok félig (vagy tán egészen) külső szemével, és végfázisa (az 1988-as év) az átélőkével – de mindkettő évtizedek távlatából, emlékezetként.

A Műhely rovatot egyetlen terjedelmes szöveg tölti ki. Szakolczai Attila munkája is útkeresés, ám egyben eredmény. Egyetlen 1956-os „ügy” kora Kádár-kori vizsgálatának felboncolása véleményünk szerint a megtorló, egyszersmind 1956-ot újrakonstruáló gépezet történeti vizsgálatán túlmutató módszertani kísérlet. A történész a historia eredeti, ősi értelmében vett nyomozó, vizsgáló szerepében újra lefolytat egy fél évszázaddal ezelőtt zajló nyomozást, egészen a bírósági eljárás végéig – egyszerre nyomozza újra magát az ügyet, és folytat nyomozást a nyomozók ügyében.

Az Évkönyv 2008-hoz ezúttal melléklet is tartozik, egy DVD-lemez. Kóthy Judit és Topits Judit a magyar olaj és földgáz históriájáról szóló hatalmas dokumentumfilm-sorozatának ötödik része az 1956 utáni évekről szól

További részletek, és a tanulmányok bemutatója