Zarándokok miatt lett hatalmas Jeruzsálem
2008. november 13. 09:48 Science Daily
Különleges felfedezést tettek a jeruzsálemi régészek: a Templom-hegyen előbb a bizánci időszakból, majd nem sokkal alatta a Makkabeusok korából (i.e. 164-63) előkerült a város egykori déli falának maradványa.
A Második Templom korából (i.e. 2. század - i.sz. 70) előkerült a város Makkabeus királyai által épített fal részlete, illetve a később ennek romjaira épített bizánci városfal is. A mostani ásatásokon megtalált erődítményekből a kutatók végre képet kaptak arról, hogy az ókori város mekkora lehetett legnagyobb kiterjedésekor. Az ásatásokat az elmúlt másfél évben Jehiel Zelinger, az Izraeli Régészeti Hatóság munkatársa vezetésével folytatták, és a munkálatokat több alapítvány is támogatta.
A kutatások egy nagyobb projektbe illeszkednek: a Jeruzsálem Városfalai Nemzeti Park kialakításával a turisták számára szeretnének létrehozni egy élményparkot a város körül, és ennek keretében óvnák meg az egykori Óváros területét is. Mindez a Templom-hegy mellett Dávid városát is körülöleli majd.
A Templom-hegyet dél és nyugat felől határoló falakat elsőként a 19. században, a Palesztin Felfedező Alapítvány találta meg Frederick Jones Bliss régész és Archibald Dickie építész vezényletével. A szakértők akkor a föld alatt alagutakat és egy csatornarendszert is találtak, amely sok helyen áthaladt az egykori építmény alatt is. Az azóta eltelt évek során a feltárt területeket betemette a föld, így a régészeknek most ahhoz is ásatást kellett folytatni, hogy a száz évvel ezelőtti kutatás nyomait megtalálják.
A kutatók először összevetették a régészek akkori térképeit a maiakkal, és ennek alapján jöttek rá, hogy hol áshattak először az angolok. A területen most az akkori feltárás munkásainak személyes tárgyai is előkerültek, így cipők és borosüvegek is voltak az ókori romok között. Zelinger szerint a felfedezéssel végre pontosíthatók a városról szerzett ismeretek. Ennek alapján biztos, hogy Jeruzsálem mindig akkor volt legnagyobb, amikor a zarándokok kedvelt célpontjává vált: a Második Templom korában zsidó zarándokok látogattak oda a világ minden pontjáról, míg a bizánci időszakban újra nagy lett a település, és ekkor a keresztények számára vált vonzóvá a terület.
A kutató a leginkább azt tartja érdekesnek, hogy a bizánciak az építkezés során nem is sejtették, hogy pontosan a lábuk alatt egy korábbi fal romjai találhatók, és az általuk tervezett védelmi vonal pontosan követi a 600 évvel korábbi építkezéseket. Az ókori romok egyébként is egyedülállóak: a három méter magas falak a Makkabeus-építészet legszebb maradványai Jeruzsálemben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
