Föníciai géneket kerestek Dél-Európában
2008. október 31. 11:38 MTI
A Földközi-tenger térségében élők többsége többé-kevésbé föníciai, legalábbis a legendás ókori nép egykori hazája környékén élő férfiak genetikai vizsgálatából erre következtetett egy nemzetközi kutatócsoport.
A föníciaiak az i.e. 12. század tájától éltek a Földközi-tenger keleti vidékén, az úgynevezett levantei régióban. A sémi nyelvet beszélő kánaánita nép az ókori világ nagy kereskedőnemzete: a mai Libanon területén található hatalmas kikötővárosaik - Türosz és Büblosz - a kelet-nyugati irányú kereskedelem csomópontjai voltak. Gazdasági indíttatású vándorlásaik nemcsak az áruk nemzetközi cseréjét hagyományozták Európára: ábécéjük az őse minden mai indoeurópai nyelv írásának.
A Wellcome Alapítvány Sanger intézetben Chris Tyler-Smith vezetésével végzett vizsgálat a föníciai nép egy további örökségére is rávilágít: a nagy utazók genetikai állományukat is terjesztették a Földközi-tenger partvidékén. Számokban kifejezve ezt azt jelenti, hogy ma minden ciprusi vagy tunéziai általános iskolai osztályban legalább egy gyerek a föníciaiak közvetlen leszármazottja.
Az American Journal of Human Genetics című folyóiratban publikált tanulmányt - amelynek elkészítésében mind történészek, mind földrajztudósok, mind genetikusok részt vettek - a National Geographic és az IBM számítástechnikai óriás közös genografikai projektje támogatta. A kutatók a Földközi-medence lakosságának vizsgálatával jöttek rá arra a tényre, hogy a föníciaiak gyakorlatilag ma is élnek. Az ókori nép egykori lakhelyein - Libanonon túl a mai spanyol, olasz és észak-afrikai partvidéken - élő számos férfi hordozza ugyanazt a génszekvenciát, amelyet a föníciaiak által nem látogatott vidékeken nem találhatunk meg az emberek genetikai állományában.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
