Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Máig élő méltóságjelvény a Jászkürt

2008. augusztus 26. 14:08

A Szent Korona mellett Magyarországon a jászok jelképének tartott Lehel kürtje az egyetlen méltóságjelvényként tisztelt tárgy - tudhatjuk meg egy nemrég megjelent könyvből.

<

Dr. Selmeczi László, a Jászságot és Nagykunságot évtizedekig kutató régész, számos kötet és több száz tanulmány szerzője most a jászok legnagyobb kincséről írt könyvet: a Nemzeti ereklyénk, a Jászkürt című, szép kiállítású, gazdag képanyagot bemutató munkában a becses ereklye története mellett a kürttel kapcsolatos kutatásai eredményeivel is megismertet minket.

Selmeczi László könyve senkinek sem okoz csalódást, ha megbízható ismeretek birtokába szeretne jutni erről a titokzatos múltbéli emlékünkről. A Jászkürt faragványainak kitűnő részletrajzokkal kísért leírása mellett számba veszi a vele kapcsolatos kutatások eddigi történetét, a róla alkotott véleményeket, megjelent tanulmányokat is.

Szól a hozzá tapadó tévhitekről, legendákról és részletesen elemzi a legenda szerint Konrád császárt agyonütő Lehel vezér és a kürt közötti kapcsolat problémakörét is. A kürtöt nem elszigetelt jelenségként mutatja be, széles történeti háttérbe helyezve szintén bőséges képanyaggal ismerteti a világon fellehető analógiáit is, lehetőséget adva bárkinek az általa leírtak továbbgondolására.

A szerző nem csak összefoglalja a Jászkürtre vonatkozó ismereteket, hanem saját álláspontját is kifejti tárgyával kapcsolatban. Újra elemezve a kürtön ábrázolt motívumokat arra a következtetésre jut, hogy azok egy része a kürt tulajdonosának védelmét szolgálta, s pusztán néhányuk mutat be jeleneteket a bizánci udvari ünnepségek ciklusából. Jelzőkürtként, mint luxustárgy egykori gazdájának méltóságát is szimbolizálta, s nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az valaha királyi adományként kerülhetett egy jász nemzetségi kapitány tulajdonába. Ezáltal a kürt esetében mindenképpen többről van szó, mint egy messze földre került bizánci cirkuszi hangszerről.

Keletkezési idejét a 12. századra teszi és fölveti annak lehetőségét is, hogy annak idején akár a Kárpát-medencében is készülhetett, esetleg egy bizánci mester műveként. A szakrális funkció általában jellemző az ivókürtöknekre a magyarországi jászok között, de hasonló példát a mai napig találhatunk a kaukázusi jászok, az oszétek között is. E jellegét mutatja, hogy még a 18. században is a jászberényi Nagytemplomban őrizték.

A mű a vidék történeti és kulturális örökségét őrző Jászsági Füzetek sorozatának legújabb kötete, amely dr. H. Bathó Edit berényi múzeumigazgató szerkesztésében látott napvilágot.

Selmeczi László: Nemzeti ereklyénk, a Jászkürt. Jászberény, 2008, 207 oldal, Jászsági Füzetek
Ára: 2500 Ft

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Máig élő méltóságjelvény a Jászkürt

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra