Korai ősz Csehszlovákiában
2008. augusztus 19. 11:58
Összeállításunkban az 1968-as év fontosabb csehszlovákiai eseményeit gyűjtöttük össze.
Prágától Ágcsernyőig
Január 3-5. - Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénumán leváltják a CSKP KB első titkári tisztségéből a sztálinista vonalat képviselő Antonín Novotnyt, aki a tisztséget 1953 óta töltötte be. Helyére Alexander Dubceket, a KB Elnökség tagját, a Szlovák KP KB első titkárát választják. Új reformirányvonal bontakozik ki, amely széles körű támogatásra talál.
Január 22-23. - A Szlovák KP KB első titkárává választják Vasil Bilakot.
Március 6-7. - A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének szófiai ülésén a résztvevők támogatják a CSKP új irányvonalát azzal a figyelmeztetéssel, hogy a párt akadályozza meg a kommunista- és szocialistaellenes erők aktivizálódását.
Március 22. - Antonín Novotny a közvélemény nyomására lemond a köztársasági elnöki tisztségről is, majd április 8-án a Nemzeti Front éléről is távozik.
Március 23-25. - Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió kommunista pártvezetői és kormányfői Drezdában a csehszlovákiai helyzetről tájékozódva nyugtalanságukat fejezik ki a szocializmus építését veszélyeztető jelenségek miatt.
Március 27. - Létrejön a K 231 klub, az 1948 után jogtalanul sérelmet szenvedett állampolgárok ideiglenes képviselete.
Március 30. - A Nemzetgyűlés - az 1948-as kommunista hatalomátvétel óta először titkos szavazással - Ludvík Svobodát választja köztársasági elnökké.
Március 30-31. - A Csehszlovák Néppárt KB új vezetőséget választ, elnöke Antonín Pospísil lesz.
Április 1-5. - A CSKP KB plénuma Akcióprogramot fogad el a közélet megújhodásáról, átfogó demokratizálásáról, a polgári jogok elismeréséről. Célul tűzik ki a párt vezetésének átszervezését, a kormányzati tevékenység elmélyítését, a modern szocialista társadalom alkotmányának kidolgozását, a csehek és szlovákok államjogi viszonyának rendezését, az 1949-1954 között jogsérelmet szenvedett személyek rehabilitálását.
Április 5. - Megalakul az Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja.
Április 6. - A Csehszlovák Szocialista Párt rendkívüli KB-ülésén új pártelnököt választanak, Bohuslav Kucera személyében.
Április 8. - Ludvík Svoboda köztársasági elnök Oldrich Cernik vezetésével új kormányt nevez ki.
Április 18. - A Nemzetgyűlés új elnöke Josef Smrkovsky lesz.
Május 3. - A Nemzetgyűlés elfogadja a Cerník vezette új kormány április 24-én beterjesztett programját, amely fő feladatának tartja az állami szervek munkájának demokratizálását, a csehek és szlovákok államjogi viszonyának rendezését, az 1949 óta jogtalanul perbe fogottak rehabilitálását, új gazdaságirányítási rendszer bevezetését a tervgazdálkodás helyett.
Május 4-5. - Dubcek vezetésével csehszlovák párt- és kormányküldöttség tárgyal Moszkvában, ahol felhívják a figyelmüket a jobboldali erők térnyerésére a CSKP-n belül.
Május 8. - Leonyid Brezsnyev szovjet, Todor Zsivkov bolgár, Wladyslaw Gomulka lengyel, Kádár János magyar és Walter Ulbricht keletnémet pártvezető moszkvai munkatalálkozóján a csehszlovákiai fejlemények a téma.
Május 29-június 1. - A CSKP KB plénumán szeptember 9-re tűzik ki a CSKP rendkívüli, XIV. kongresszusának időpontját. Novotnyt kizárják a KB-ból, jelentést sürgetnek az 1949-54 közötti törvénysértésekről, határoznak az új, föderatív elveken alapuló államjogi rendezésről.
Május 31. - Hadgyakorlat ürügyén szovjet csapatok lépik át a csehszlovák határt.
Június 13-15. - Dubcekkel az élén csehszlovák párt- és kormányküldöttség látogat Magyarországra, és aláírják az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt.
Június 20-30. - A Varsói Szerződés Fegyveres Erőinek egyesített vezérkara Sumava fedőnévvel törzsvezetési hadgyakorlatot tart Csehszlovákiában. (A részt vevő szovjet törzsek és a lengyel hadsereg törzse az ország területén maradnak.)
Június 24-26. - A Nemzetgyűlés elfogadja a Cseh Nemzeti Tanács létrehozásáról, az 1948 óta igazságtalanul elítéltek bírósági rehabilitálásáról szóló törvényt, a Csehszlovákia szövetségi állammá alakítását célzó előkészületek alkotmánytörvény-tervezetét és a cenzúra megszűnését szentesítő sajtótörvény-módosítást.
Június 28. - Megjelenik a nagy visszhangot kiváltó "Kétezer szó" című felhívás, amelyben közéleti személyiségek a párt vezetését és húsz év szocialista építését bírálják, sürgetik a demokratikus reformokat. A felhívást a kormány és a Nemzetgyűlés visszautasítja, a szocialista országok pártvezetői ellenforradalmi programnak minősítik.
Július 9. - A bolgár, a magyar, a keletnémet, a lengyel és a szovjet pártvezetők levélben Varsóba hívják a CSKP vezetőit a csehszlovákiai események értékelésére. 12-én a CSKP KB Elnöksége elutasítja a részvételt.
Július 10. - A Nemzetgyűlés megválasztja a Cseh Nemzeti Tanácsot, a cseh országrész legfőbb törvényhozó testületét.
Július 14-15. - Bulgária, Magyarország, Lengyelország, az NDK és a SZU kommunista és munkáspártjainak vezetői Varsóban levelet intéznek a CSKP KB Elnökségéhez, amelyben sürgetik a határozott fellépést az ellenforradalmi erők és a szocializmust fenyegető veszély ellen, amit 19-én a CSKP KB Elnöksége a belügyekbe való beavatkozásként értékel.
Július 20. - Balatonaligán Kádár János villájában titokban találkozik Pjotr Seleszt, az Ukrán KP KB első titkára, az SZKP KB PB tagja és Vasil Bilak, a Szlovák KP KB első titkára, akinek tudtára adják, hogy segítségkérő levélre van szükség a csehszlovák helyzet rendezéséhez.
Július 29 . - augusztus 1. - Az SZKP KB PB és a CSKP KB Elnökségének tagjai a kelet-szlovákiai Ágcsernyőn találkoznak Brezsnyev és Dubcek vezetésével. A szovjet fél a szocializmus iránti internacionalista kötelességre és a növekvő ellenforradalmi veszélyre figyelmezteti a CSKP vezetőit, akik megígérik a helyzet rendezését.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
