A sztálini diktatúra egy iskolás leány szemével
2008. július 22. 14:05 Dombovári Ádám
Nyina Lugovszkaja naplója irodalmi mélységgel mutatja be a sztálini diktatúrát alulnézetből, s mint kvázi-irodalmi mű, sokkal többet is mutat annál.
<
Ez az "élmény" meghatározónak bizonyult Nyina politikai irányultságát tekintve. Az anya falusi tanítóként nevelte három lányát, de 1937-ben őt is behívták az NKVD-be. Őt és lányait öt év munkatáborra (ezt a kolimai börtönlágerben kellett letölteniük), majd belső száműzetésre ítélték. Nyinát Sztálin elleni terrorista akció szándékával vádolták. A vádiratot a kínzások és a pszichológiai nyomás hatására maga is aláírta. A lányt 1963-ban rehabilitálták.
Nyina a naplót 13 éves korában, 1932-ben kezdte írni. Az utolsó bejegyzés 1937. január 2-án született, egy nappal azelőtt, hogy az NKVD házkutatást tartott a lakásukban, és két hónappal az ítélet előtt. A napló maga három füzetből áll, a bejegyzések rendszertelen időközönként követik egymást. A napló elkobzásakor és áttanulmányozásakor az NKVD-tisztek piros tintával húzták alá a terhelő bizonyítéknak tűnő részeket; ezeket az aláhúzásokat a könyv is megőrizte. Az aláhúzott részek nagyrészt Nyina politikai jellegű megfigyeléseit és kritikáit tartalmazzák: Sztálin és a bolsevikok bűnlajstroma, a kommunizmus átlátszó illúziói mellett többek között ír az ukrajnai éhínségről, Kirov haláláról, a Makszim Gorkij lezuhanásáról, a szovjet pilóták által megmentett sarkkutatók ünnepélyes fogadásáról.
A politikai légkör roppant feszültségét alsóbb szinten az NKVD-tisztek házkutatásainak és razziáinak leírásai közvetítik, de a jegyrendszer és az általános szegénység "hétköznapjai" is megelevenednek. Az ebből is eredeztethető bűnözés és egyéb társadalmi anomáliák már-már természetesnek tűnnek a kamaszlány számára is: futólag, szinte érzelemmentesen írja le például anyja egyik barátnőjének és családjának brutális meggyilkolását.
A politikum mellett az orosz társadalom és szűkebben, az individuum leírása ezáltal talán még fontosabb elemei a naplónak. Az aláhúzott részek másik csoportját ugyanis Nyina öngyilkos, kamaszos depresszióra hajlamos gondolatai képezik. Ezeknek eredője az iskolai, viszonzatlan szerelem, az emberi és társas kapcsolatok értelmetlennek tűnő rendszere. Nyina jellemzi kortársait, a felnőtteket, de a korabeli szovjet iskola működéséről és "lélektanáról" is részletesen beszámol: jellemzi tanárait, valamint az iskolában jelenlevő képmutatást is. Az elemzések egy másik nagyobb csoportját pedig a szűkebb családi élet hétköznapjai alkotják. Nyina írói stílusa is letisztult, s a napló így rendkívül fontos kordokumentum: az élet minden területére kiterjedő panaszos hangulatjelentés a 30-as évek sztálini diktatúrájának világáról.
Nyina Lugovszkaja: "Élni akarok". Egy szovjet iskolás lány naplója 1932-1937. Ford.: Sarnyai Csaba. Európa, Bp., 2008. 540 oldal
Támogasd a 
szerkesztőségét!
