Római kori héber ima került elő Ausztriában
2008. június 30. 14:16
A bécsi egyetem régészei egy 2,2 cm hosszú arany lemezkét találtak egy római kori gyermeksírban. A lapkán görög betűkkel írt héber felirat olvasható: a "Halld Izrael..." kezdetű Semá-ima.
Az egykori Pannonia területén ma több állam: Ausztria, Szlovénia, Magyarország, Horvátország és Szerbia osztozik. Valamenyi országból már került elő a zsidóság 2-3. századi jelenlétére vonatkozó lelet (jellemzően sírfeliratok), mostanáig egyedül Ausztriából hiányzott arra utaló jel, hogy valaha itt is éltek zsidók.
Pedig a Római Birodalom valamennyi területén megtalálhatók voltak Izrael fiai. Egy részük az 1-2. század három vesztes háborújának következtében hadifogoly-rabszolgaként került külföldre (ezeket általában egy-két emberöltő múltán felszabadították), vagy önkéntesen vándorolt el hazájából. A Pannoniában élő zsidóság - ezt elsősorban Magyarországon talált leletek alapján mondhatjuk -, főként kereskedőkből és a római hadsereg Szíriában toborzott segédcsapataiba önként beállt katonákból állt. A mai Ausztria területén sem lehetett ez másképp.
A gyermek egy ezüstből készült amulett-tokot hordott a nyakában, ebbe helyezték el az arany el a 2,2 cm hosszú arany lemezt, amelyen a következő görög betűkel írt, de héber szövegű felirat volt olvasható: "Szüma Iszraél, adóne elón adón a[---]". Ez a mondat nem más, mint a zsidó vallás legfontosabb imádsága, az ún. Semá-ima: "Halld Izrael: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!" (5Móz 6:4). Az ima elsődleges fontosságát a Názáreti Jézus is hangsúlyozta: "Akkor odament hozzá az írástudók egyike, aki hallotta az ő vitatkozásukat, és tudva, hogy [Jézus] jól megfelelt nekik, megkérdezte tőle: Melyik az első minden parancs közül? Jézus pedig felelt neki: Minden parancs közül az első: Halld Izrael: Az Úr, a mi Istenünk egy Úr" (Mk 12:28-29).
Ilyen és hasonló amuletteket mindenütt viseltek az ókorban, mivel bajelhárító szerepet tulajdonítottak nekik. Különösen a zsidók szent írásai és imái álltak nagy becsben, még a pogányok között is: számos alkalommal ezekből vettek át bizonyos elemeket. (A héber nyelv használata is elterjedt volt az ilyen bajelhárító szövegekben, mivel ennek nagyobb erőt tulajdonítottak.) A most megtalált aranylemez azonban nem az amuletteken szokásos varázsszövegeket (legtöbbször érthetetlen zagyvaságokat - innen ered az "abrakadabra" szavunk is), hanem egy ima komplett szövegét tartalmazza.
Ebből is arra következtethetünk, hogy az elhunyt gyermek bizonyára zsidó lehetett, akinek nyakába szülei akasztották a Semá-ima görögül átírt héber szövegét. Talán az sem túl merész feltevés, hogy a szülők görögül beszéltek, mivel ez abszolút beleillik abba a képbe, amit a Római Birodalom nyugati részén élő zsidóság nyelvhasználatáról eddig tudtunk. (A 3-4. századra tehető mintegy 600 római katakombafelirat 80%-a görög nyelvű.) Az eddigi leletek alapján nem valószínű, hogy a gyermek a villa tulajdonosáé lett volna, valószínűbb, hogy szülei a majorságban dolgozó rabszolgák vagy felszabadítottak lehettek.
A Halbturnban talált aranylemezkét 2008. április 11-e óta lehet megtekinteni az eisenstadti (Kismarton) Burgenlandi Állami Múzeum "A Borostyánút - egy kereskedelmi útvonal fejlődése" című kiállításon.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
