Hétvégi várkalauz: Nagykanizsa
2008. június 13. 14:13
A Dunántúl délnyugati tájéka a középkorban hatalmas mocsarakkal bővelkedő vidék volt, melyet a Dráva, a Mura valamint a Kis-Balaton bőséges vizei öntöztek.
<
A történelem évszázadai alatt két erődítmény is váltotta egymást e helyen. Az elsőt a 14. század elején keletkezett oklevelek Kanizsaszeg várának nevezték, melyet a nagyhatalmú Kőszegi nemzetség várnagya, Osl nembeli Lőrinc kardcsapás nélkül átadott az ostromra felsorakozó királyi csapatoknak. Később ez a korai erődítmény ismeretlen körülmények között elpusztult, még nyomait nem sikerült felfedezniük a régészeknek.
A 16. században sötét felhők vetődtek az addig békés tájra, a török hódítók hullámai elérték Kanizsa környékét is. A várat rövidesen cserével megszerezte a Királyi Kamara, és az akkori időszak hadművészetében legjártasabb itáliai hadmérnököket küldte ki modernizálására. Az egykorú források szerint a jobbágynépek robotmunkájával sok esztendőn át folytak a munkálatok. Hatalmas erdőségeket vágtak ki, hogy a vaskos cölöpökből magas várfalat emeljenek, majd közeit vesszővel befűzték, és agyagos földdel megtöltötték. Ezt nevezték "magyar módra" készült palánkfalnak, mivel a kőben szegény vidéken nem volt lehetőség más építőanyag beszerzésére.
|
A vár 1600 körül  |
Rövidesen azonban ütött utolsó órája, a Haditanács parancsára 1702-ben lerombolták, árkait betöltötték a sáncok anyagával. Területén a régészeti kutatások is nehézségekbe ütköznek, mert ott az 1950-es években szeszgyárat létesítettek. Ezért egyelőre nincs lehetőség arra, hogy jobban megismerjük ezen eltűnt várunk nyomait.
Nagykanizsa a Google Térképeken
Látogasson Nagykanizsára!
Web: www.civertan.hu
Támogasd a 
szerkesztőségét!
