A nők halála és a muszlim halotti kultusz
2007. december 2. 17:50
A középkorban minden fényűzés nélkül temették el a halottakat. A holtakat rendkívüli módon tisztelték, s a muszlim halotti kultusznak 3 fő része volt: imádkozás, alamizsnaadás, minden csütörtökön temetőlátogatás.
A lábuknál búcsúztatták a nőket
A temetési szertartás kezdetén az elhunyt testét, melyet csak ágyékvédő takart, és lepel borított egy selyemfüggönnyel bélelt gyaloghintóba helyezték. Ezt az eljárást elsősorban az előkelők esetében alkalmazták, ám ha az illető szegény volt, akkor testét egy egyszerű faládába tették. A halotti menet élén az énekesek ballagtak, akiket a rokonok és barátok kísértek, majd hozzájuk tömegesen csatlakoztak a gyászolók. A holttestet mindig férfiak vitték.
A vallási törvények tiltották a nők részvételét a temetéseken, de ők többnyire nem tartották meg ezt a tilalmat. Általában hajukat tépkedve s arcukat karmolászva, siránkozva haladtak előre a menetben. Az özvegyasszonyok fehér, fekete vagy kék gyászruhát viseltek.
Az iszlám kialakulását megelőző időkben szokás volt hivatásos siratóasszonyok fogadása, a kalifa azonban megtiltotta a jajveszékelést és a siránkozást. Egyiptomban először 864-ben, majd 907-ben Hakim kalifa tiltotta meg, hogy a nők részt vegyenek a gyászmenetben. A nők azonban ellenszegültek, s elkísérték az elhunytakat utolsó útjukra. `Bagdadban a siratóasszonyok hajukat tépték, arcukat pedig feketére festették.` A holtat mihráb előtt tették le, majd elmondták a `szertartásos` halotti imádságot. Ha az elhunyt személy imám, müezzin vagy mecsetszolga volt az énekesek folytatták a recitálást. Az ima után méltatták az elhunyt érdemeit. Apa halála után a fiú és egy agnát, a fiúnál az apa mondott imát. Ha egyetlen agnát sem tudott megjelenni, akkor ez a feladat egy nőági vérrokonra hárult.
Ha nő hunyt el, akkor a halotti beszédet recitáló személy a halott nő lába mellett, ha férfi, akkor pedig az illető muszlim feje mellett állt. Az ima után a jelenlévők hangosan azt kiáltották: `Ó, nagy Allah, a te szolgád, a te szolgádnak a fia, a te vallásod fia, aki elhagyta ezt a világot, gyönyöreit, kedvteléseit, barátait a sírgödör sötét mélye kedvéért, és még haldokolt e szavakat mondta: `Egy az isten, Allah és Mohamed az ő prófétája!` Te vagy a legbölcsebb és legigazságosabb, ó, Allah, ő hozzád megy hozzád, akihez valamennyiünknek mennünk kell., szüksége van a te könyörületességedre, és neked nincs szükséged rá, hogy megbüntesd. Érette könyörgünk hozzád, ó, Allah ha jó szolgád volt, bánj vele a lehető legjobban, ha rossz szolgád volt, bocsáss meg neki., szabadítsd meg őt a sírgödör kínszenvedéseitől, tedd hogy gödre kitáguljon és ő ne szenvedjen egészen a feltámadás napjáig, amikor majd belép pálmaligetedbe.`
A vallási szertartás után átvonultak a halottfürdetőbe, ahol a testet a fürdetők vízzel és jujubafa szárított leveleivel mosták le. 3-szor egymás után végezték el az műveletet, majd kámforral hintették meg, levágták a halott körmeit és bajuszát, kiborotválták a hónalját, s végül nyers vászon ágyékkötőt csavartak köré, és két egyazon szövésből származó lepelbe burkolták. Csak halott női testet vonhattak be selyemlepellel, ugyanis ebben a kérdésben a nőkkel elnézőbbek voltak.
`A nőkre jóval több ruhadarabot húztak. Beburkolás előtt alsó testére ágyékkötőt, felső testére egy darab szövetet csavartak, fejét fátyollal takarták le. Az ékszerek használatát a legszigorúbban tiltották.` A halott férfiakat a férfi, az elhunyt asszonyokat pedig a női fürdetők vették kezelésbe. Tehát a muszlim országokban ilyen körülmények között fürdették meg és öltöztették fel a közönséges halandókat. De, ha az elhunyt személy gazdag vagy előkelő család leszármazottja volt,testét bebalzsamozták, mint hajdanán Egyiptomban, mely a nagy fáraók halotti rítusának fontos részét képezték.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
