Magtalanítással tréfálkoztak 1953 tavaszán
2007. szeptember 6. 14:00
Egy, a Magyar Országos Levéltárban talált dokumentum a Rákosi-korszak egyik legvitatottabb határozatára, az ún. Ratkó-törvényre, vagyis az 1953-ban kibocsátott népességszabályozási rendeletre, azon belül a gyermektelenségi adó fizetésére irányítja a figyelmet, amely rendkívüli mértékben megosztotta az akkori társadalmat - derül ki Kocsis Piroska forrásközléséből az Archívneten.
A Ratkó-korszak a Ratkó Anna 1950 és 1953 közötti egészségügyi miniszterségének, illetve tágabban az 1950 és 1956 közötti félévtizednek a népesedéspolitikára utaló elnevezése. A drasztikus abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelentősen nőtt. A terhességmegszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, a gyermektelenségi adót pedig az 1956-os forradalom után törölték el. Az ebben a félévtizedben született generációt Ratkó-gyerekeknek hívják.
A bemutatott forrás elemzésekor a levéltáros kutatók több kérdésre is keresték a választ, amelyek közül a legfontosabbak a következők volatk: milyen indíttatástól vezérelve íródott a levél, mennyire tekinthető hitelesnek, barát vagy ellenség, szakmabeli, netán kívülálló személy volt a levél írója, kinek az érdekét szolgálta, sértett-e érdeket, milyen volt a levél fogadtatása, hátrányos következménye volt-e szerzőjére, végül kinek címezték.
| Értesítjük T. címet, hogy a fenti kormányrendelet végrehajtására alakult V. sz. Budapesti és Vidéki Egészségügyi felülvizsgáló bizottság az Ön magtalanítását rendelte el. Az elrendelésének oka, hogy nem tett eleget a szaporulati rendeletnek, bár elég idő állt rendeletére [rendelkezésére], így Ön káros hatással van a mai kor társadalmára. Ezért felhívom figyelmét, hogy a műtét végrehajtására törvényes következmények terhe mellett, 1953. év április hó 18 [.] nap d. e. 9 órakor jelenjék meg OKI Budapest, IX. ker. Gyáli út 6. sz. II. em. 12. sz. ajtó alatti hivatali hely[i]ségben. Köteles a közölt időpontban tisztára mosott alsótesttel (megfelelő módon fertőtlenítve) és fehér alsónadrágban megjelenni. Értesítem, hogy a műtét után a herezacskót Önnek pipadohányzacskó készítése céljából 12,50 Ft. cserzési díj lefizetése ellenében visszaszolgáltatjuk. Ezúton is felhívom, hogy semmiféle könyörgésnek, ígéretnek és siránkozásnak helye nincs, a műtét előtt és utánna [!] pedig már teljesen felesleges. |
Mindez azt jelzi számunkra, hogy 1953 áprilisában a hazai belpolitikai válság és a belső hatalmi harcok előtérbe kerülésével a népességszabályozási rendelet büntető rendelkezéseinek erélyes érvényesítése lehetetlenné vált, s ez alkalmat adhatott arra, hogy egyesek a "drákói" szigor, a magánéletbe történt állami beavatkozás és ellenőrzés rendelkezései alól kibúvót keressenek, s talán a szigor enyhülésének hatására többen éltek is ezzel a lehetőséggel.
A szakértők feltételezése szerint a levél azért íródott, hogy valamilyen általunk ismeretlen esemény vagy ünnepség kapcsán megtréfálják a címzettet. A levél megírásának igazi mozgatórugóit nem ismerhetjük, de szerzője nyilvánvalóan a törvényt is ki akarta figurázni, hiszen a népesedéspolitikai rendelet és a gyermektelenségi adó beleavatkozott az emberek legbensőbb magánéletébe.
A dokumentum hangvétele visszafogott és tényszerű. A levél tréfálkozó tartalmát azonban elárulja, hogy a hivatalos levéltől teljesen idegen és eltérő stílusban fenyegeti meg a címzettet azzal, hogy "semmiféle könyörgésnek, ígéretnek és siránkozásnak helye nincs".
"Reményeink szerint a dokumentum egyedi jellege miatt méltán tarthat számot érdeklődésre, hiszen szerzője a mindennapok olyan rezdüléseit örökítette meg, amelyről nagyon kevés hiteles írásos emlék maradt számunkra".
Olvassa el a teljes cikket, és ismerje meg a dokumentumot az Archivneten!
Támogasd a 
szerkesztőségét!
