Vámbéry hozta haza a török ezeregyéjszakát

2007. április 23. 17:00

A kézirat abból a gyűjteményből származik, amelynek darabjait Szilágyi Dániel magyar emigráns az 1848-as forradalom után vásárolta Isztambulban - mondta Fodor Pál történész. Hozzátette: a kollekció nagy része Vámbéry Ármin keletkutató közvetítésével került Magyarországra, és a 19. század második felében jutott az MTA birtokába, megalapozva a keleti gyűjteményt.

`A kéziratra még Vámbéry Ármin figyelt fel` - mutatott rá Fodor Pál, aki `krimiszerűnek` nevezte a most megjelent könyv megszületésének történetét. Az 1950-es években a kéziratot ugyanis Andreas Tietze, `a turkológia nagy öregje` lefordította németre, ám egy tévesen értelmezett utasítás folytán a nyomdászok nemcsak a kész köteteket, hanem a professzor munkáját is megsemmisítették. A német tudós a 70-es évek végén a magyar Hazai Györggyel közösen újra kezdte a munkát, s nem sokkal 2003-ban bekövetkezett halála előtt fejezte be.

A kéziratban szereplő történetek a 900-as évek második felében születtek arab nyelven. A későbbi évszázadokban ezeket először perzsára ültették át és kibővítették, a török fordítás Edirnében, az Oszmán Birodalom fővárosában készült 1451-ben, II. Murád uralkodása idején, amikor "mérhetetlenül megszaporodott a könyvkiadás". "A kézirat szerves része annak a hosszú folyamatnak, amelynek során a törökök igyekeztek elsajátítani, a maguk ízlésére formálni azt, amit iszlámnak nevezünk. (...) A könnyed, szórakoztató formában íródott történetek hozzájárultak az iszlám erkölcsiség, eszmeiség terjesztéséhez" - hangsúlyozta Fodor Pál.

A történész szerint a kötetben szereplő 42 történet legfontosabb tanulsága, hogy az ember bajba kerülhet, ám ha állhatatos, s bízik az istenben, végül megoldódnak a gondok. Ezt jelképezi Andreas Tietze és Hazai György kötetének címe is, Ferec bacd es-sidde - Freud nach Leid, amely magyar fordításban annyit tesz: borúra derű - hangsúlyozta a történész. Fodor Pál szerint a kötet olyan történetek gyűjteménye, amelyben egyaránt megtalálható szerelem és gyűlölet, barátság és bosszú, nagypolitika, cselszövés, kegyes hazugság, kaland és a repülés iránti örök emberi vágy.

A mesék rendkívüli emberi sorsokat mutatnak be, több történetben szerepel például Gaznevi Mahmud szultán, aki "Mátyás király mintájára tesz igazságot", s megjelenik a "repülő láda", amelyet egy szög elfordításával lehet a magasba emelni - emelt ki néhány elemet a történész.

Fodor Pál elmondta: van ugyan érdeklődés magyar könyvkiadó részéről a kötet iránt, de a szöveg nyelvezete miatt a fordítás sok éves, bonyolult feladat, így egyelőre nem tudni, hogy végül megjelennek-e majd magyar nyelven a török 1001 éjszaka meséi. Hazai György és Andreas Tietze művét az MTA Könyvtára által szervezett "Gondolatok a könyvtárban" rendezvénysorozat keretében mutatták be. Az eseményen megjelent Umur Apaydin, a Török Köztársaság budapesti nagykövete is.