Nemzeti komplexusok nehezítették a szudétanémet-kérdést
2007. január 22. 13:15
Szudéta sorsok nyomában
|
Az Antikomplex vezetői, |
Az Antikomplex másik könyve, a "Szudéta sorsok" (Sudetske osudy ) azt próbálja bemutatni, hogy milyen életutakból áll a Szudétavidék mai, már csak szilánkokban létező német-cseh világa. Ez a kötet 17 interjút tartalmaz olyan emberekkel, akiknek a sorsa valahogyan kapcsolódik a Szudétavidékhez.
Így megszólaltatnak olyan németeket, akik vegyes házasságban éltek és 1945 után is cseh földön maradhattak, de így is rengeteg megpróbáltatást kellett elszenvedniük. De egy olyan egyedi életút is bemutatásra kerül, amikor a gyerekfejjel elűzött német 1990 után visszatelepült szülőföldjére.
| Szudétanémet világ a második világháború után |
| A szudétavidékről, mely Csehország területének harmadát teszi ki, mintegy 3-3,5 millió németet űztek el a második világháború után. Csak a vegyes házasságban élők és az antifasiszták maradhattak szülőföldükön, illetve néha azok is, akiknek a szaktudása nélkülözhetetlen volt egy gyárban, üzemben. Így mindössze 300 ezer német maradt Csehországban, akiknek a nagyrésze viszont a hatvanas években vándorolt ki Németországba - így ma alig 50 ezer német él Csehországban, de nem képeznek a egységes közösséget, ami pedig a megmaradásuk feltétele lenne. |
Az interjúkötet második részében olyan cseheket szólaltatnak meg, akiket a második világháború után a cseh nemzetépítés jegyében Romániából illetve az akkori Szovjetunióból telepítettek "vissza" Csehországba, az üresen maradt Szudétavidékre. Ezeknek a cseheknek az ősei még évszázadokkal korábban vándoroltak keletre, ahol általában szegény körülmények között, a csehországinál alacsonyabb civilizációjú kultúrák közt éltek. A szudétavidékre való betelepítésük így nemcsak egyszerű átköltözés volt nekik, hanem egyben civilizációs ugrás is.
Az interjúalanyok harmadik csoportjába olyan csehországi csehek tartoznak, akik a második világháború után települtek a németek helyére - van köztük elkötelezett kommunista is és kommunisták elől bujkáló ellenzéki is, aki így került az elhagyatott cseh határvidékre.
A könyvek fogadtatásával a szerzők meg vannak elégedve: "még az 1990-es években is politikai problémát jelentett a szudétakérdés, melynek pusztán a felvetése is konfliktusokat eredményezett. Ma már nem ez a helyzet. Az "Eltűntetett Szudétaföld" című kiállításunk csupán néhány negatív reakciót kapott, de ez a látogatóknak talán csak az öt százalékát tette ki" - nyilatkozták a Radio Praha angol nyelvű adásában.
Kollai István - Terra Recognita Alapítvány
Támogasd a 
szerkesztőségét!
