Háborús bűn és bűnhődés Közép-Európában

2006. december 27. 11:46

A nürnbergi per 60. évfordulóján, és a Szaddám Huszein elleni eljárás kapcsán szakértőink arra a kérdésre keresték a választ, miként zajlottak le a második világháború utáni ítélkezések Közép-Európa országaiban.

Csehországban "retribúciós dekrétumok" rendelkeztek a náci bűnözők, az árulók és a kollaboránsok, továbbá a németek és a magyarok kollektív bűnösségéről, valamint a népbíróságok és a Nemzeti Bíróság felállításáról. Az emigrációból hazatérő Edvard Benes elnök vezette kormányzat - csakúgy, mint másutt - a felelősségre vonást saját céljaira is felhasználta, egyrészt a háború előtti időszak egyik legjelentősebb pártja, az Agrárpárt és vezetőinek félreállítására, másrészt Csehszlovákia szláv nemzetállamként való újjászervezésére. A náci politikusokon és kiszolgálóikon kívül "ítélkeztek" a csehszlovákiai németek és magyarok fölött is. Az első köztársaság elárulásával, Csehszlovákia szétrobbantásával vádolt két kisebbséget a kassai kormányprogramban bűnösnek bélyegezték, majd megfosztották jogaitól. (További részletek Zahorán Csaba cikkében)

Romániában a felelősségre vonás elsősorban a Ion Antonescu marsall nevével fémjelzett rendszer politikai elitjét érintette, azaz az 1940 szeptembere és 1944 augusztusa közötti időszak volt minisztereit, államtitkárait, magas rangú tisztviselőit és hivatalnokait, továbbá a háborús bűnökkel vádolt katonatiszteket, ám rasszista, háborús és fasiszta propaganda vádjával letartóztattak számos újságírót is. A náci ideológia hatása alá került erdélyi németek közül sokan elmenekültek, több tízezer főt a Szovjetunióba vittek kényszermunkára, a német kisebbséget pedig megfosztották jogaitól és vagyonától. A magyarokat ugyan hivatalosan nem sújtotta a kollektív bűnösség, de Erdélyben számos atrocitás történt a román bevonulás alkalmával, több tízezer embert internáltak, és a háború után sor került több magyar, háborús bűnösnek bélyegzett személy perére is. (További részletek Zahorán Csaba cikkében)

A Lengyelországban elfogott vagy a szövetségesek által kiadott náci bűnösök felett ítélkező bíróság ítélte halálra - többek között - Rudolf Hösst, az auschwitzi koncentrációs tábor vezetőjét, Albert Forstert, Danzig gauleiterét (helytartóját), vagy Amon Göthöt, akinek neve a "Schindler listája" c. filmből csenghet ismerősen. Nem véletlen, hogy a lengyel területeken elkövetett atrocitásokért csak németek kerültek bíróság elé. Az orosz hivatalos szervek a mai napig tagadják, hogy emberiség elleni bűntett lenne - többek között - a Katyn közeli erdőkben közel 15 ezer fogságba esett lengyel tiszt kivégzése. (További részletek Lagzi Gábor cikkében)

Szlovákiában a háború után Tisó miniszterelnököt, Tuka külügyminisztert valamint a belügyminiszterként és a Hlinka-Gárda vezetőjeként ismert Machot is Pozsonyban állították bíróság elé. Tiso személyében egy katolikus pap vette ki aktívan a részét a zsidóellenes népirtásból, s rendszeresen úgy beszélt, mintha a katolikus hittanítás és a náci ideológia megegyezne: "Mindezt [a zsidó-ellenes intézkedéseket] isteni parancsra tettük: szlovák, küldd el azokat, akik ártanak neked, szabadulj meg tőlük." (További részletek Kollai István cikkében)

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Háborús bűn és bűnhődés Közép-Európában

Támogasd a szerkesztőségét!

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink