Rágcsálók lakhelye volt a lussinói bronzszobor
2006. október 25. 12:30
1997-ben egy belga búvár korallal benőtt szobrot talált az Adriai-tenger északi csücskében 45 méter mélyen. 1999-ben hozták felszínre, és a lelet tisztítása során kiderült, hogy egy közel 2000 éves szoborra bukkantak - tudhatjuk meg a Múlt-kor 1. évfolyamának 2. adásából, amelyből az 1989-es események folytatását is megismerhetjük.
2000 év a tenger mélyén
A horvát tengerpart mellett, a Lussinói-öböl közelében készült merüléshez 1997. július 12-én René Wouters belga könnyűbúvár. Nem is sejtette, hogy 45 méter mélyen milyen szenzációs felfedezés vár rá. Kissé meglepődhetett, amikor az opálosan áttetsző vízben megpillantott egy homokból kiálló lábat, majd kicsivel arrébb egy szobor fejet. Egy ókori bronzszobrot talált.
A leletről Wouters azonnal értesítette a horvát hatóságokat. Elkezdődött a terepszemle, felmérték, pontosan hol is fekszik a szobor, milyen állapotban van, és milyen előkészületeket kell megtenniük a kiemeléséhez. Ez a munka 2 évig tartott. Közben senkinek sem árulták el, hogy milyen páratlan emlékre bukkantak. A Horvát Régészeti Intézet 1999-re felkészült az addigra lussinoi szobornak elnevezett lelet kiemelésére és szakszerű tárolására. Újra búvárok érkeztek az addig titokban tartott helyszínre.
A szobrot előbb óvatosan kikaparták a tengerfenékből, majd hevederekkel rögzítették egy pallóhoz. Ezután következett a kiemelés egyik legnehezebb része: mindezt be kellett tenni egy fém szarkofágba, amit csörlő emelt a hajó fedélzetére. Sajnos a fej ennek során levált a testről, de komolyabb baja nem lett. Amint a hajóra tették a bronzszobrot, azonnal a horvát rendőrség helyi búvárközpontjába szállították, ahol átmenetileg a gyakorlatozó medencében helyezték el. A rekonstrukció teljes ideje alatt ioncserélt vízben volt a szobor, mert az kevésbé maró hatású, mint a normál víz.
Az izgalmasnak ígérkező restaurálás csak most kezdődhetett el. A helyreállítás első fázisa az volt, hogy kívülről és belülről is gamma-sugárral képeket készítettek a szoborról. Ez lehetővé teszi a fém minőségének alapos vizsgálatát, állagának, az öntvény összetételének megállapítását, a repedések meghatározását. A kémiai, fizikai vizsgálatok után lehetett csak elkezdeni az aprólékos tisztítási munkálatokat, amihez speciális vésőket és szikéket használtak.
A horvát régészeket a firenzei Giuliano Tordi segítette a restaurációs munkákban. Az olasz régész egyike azoknak a restaurátoroknak, akik a tengerben talált kerámia, kő, fém és egyéb leleteket meg tudja tisztítani a hosszú idő alatt rájuk rakódott szennyeződésektől. "A szobor nagyon jó állapotban van. Konzerválásában nagy szerepe volt a vastag mészkő lerakódásnak. Jelen pillanatban a fej a legnagyobb kihívás, mert a szobor alkotója olyan aprólékos gondossággal formázta meg a hajfürtöket, hogy nekünk is tincsről-tincsre kell haladni a tisztításában" - nyilatkozta Tordi.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
