Rágcsálók lakhelye volt a lussinói bronzszobor
2006. október 25. 12:30
Apoxüoménosz: a tisztálkodó atléta
Egy ilyen páratlan leletet nemcsak kívülről kell megtisztítani, hanem - ha lehet - belül is. A restaurátorok megdöbbentő felfedezésre jutottak az üreges részekben. A szobrot már jóval utaztatása előtt ledöntötték talapzatáról, és ki tudja, milyen hosszú ideig vízszintesen feküdt valahol. Erre úgy jöttek rá, hogy a belsejében szerves anyagokat, dióhéj-, cseresznye- és egyéb magmaradványokat találtak. Ez pedig arra utal, hogy mielőtt a tengerbe került volna, a szobor belseje valószínűleg apró rágcsálók, egerek rejtekhelye lehetett. A nyomok szerint a jobb lábban étkeztek és a bal kézben aludtak.
A test lassan egyre tisztább lett. A kirajzolódó felszín egy csodálatosan megmunkált görög atlétát ábrázol. A bronzszobor alkotója ugyan ismeretlen, de a stílus ismerős. A neve: apoxüoménosz. Az ókori atléták a verseny után olajos-homokos bőrüket speciális kaparóval, ún. sztrigilisszel tisztították le, és ez a mozdulat, ahogy kaparják le magukról a koszt, ihletetett meg sok ókori szobrászt. A többi mellett ennek a műnek az alkotóját is.
Németh György ókortörténész szerint nem véletlenül kerülhetett a szobor az Adriai-tenger északi csücskébe. Athénban ugyanis külön iparág alakult ki, amikor kiderült, hogy a rómaiak megvesznek mindent, ami réginek, és szobornak néz ki. Tehát nem ókori műkincsrablás történt - mondja Németh György -, hanem az ókori műkincskereskedelem, illetve az ókori műkincsmásoló-ipar termékeivel találkozunk leggyakrabban az ilyen leletek kapcsán.
Vagyis arról lehet szó, hogy ezt a szobrot a római birodalom egy pontján rendelhette meg valami előkelőség, de pechére sosem kapta meg. A szobrot szállító hajó vélhetően viharba került, és a súlyos terhet inkább a tengerbe dobták, de az is lehet, hogy a hajóval együtt süllyedt el. Éppen itt, a Lussinói-öböl előtt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
