Kiállítás nyílt a háremek buja titkairól
2005. október 11. 14:55
Nem kell messze utaznia annak, aki a háremek érzéki világára kiváncsi: erről a témáról nyílt kiállítás a Bécstől 60 kilométerre nyugatra, a Duna partján fekvő Krems városban, `A Hárem, a Kelet titka` címen.
Francia, osztrák-magyar, olasz orientalista festők 80 szines vászna tanúskodik arról, miként látták és képzelték el a nyugati világban e rejtélyes és európai férfi számára megközelíthetetlen világot a 19. században. A háremekben éltek a muzulmán nagyurak asszonyai, akikhez urukon kívül csak eunuchok, kasztrált férfiak léphettek be - így az európaiak legfeljebb a képzelet szárnyán látogathatták őket.
A festmények részint az Ezeregyéjszaka meséinek Mozart által a Szöktetés a szerájból című operában feldolgozott motívumaiból inspirálódnak, részben olyan realista témákat elevenítenek meg, mint a nők elrablása, a rabszolgavásárok, a bezártság. Látható Jean-Léon Gérome "Mór fürdő" című vászna, Jean-Baptiste Ingres "Odaliszk"-ja, és Eugene Delacroix több, a Maghreb-országok asszonyait megelevenítő vászna, így az "Algíri nő" is. A kremsi szépművészeti múzeum igazgatója, az Isztambulban született, német állampolgárságú Tayfun Begin által összeállított katalógus megmagyarázza a fogalmakat: odaliszknak például a szultán kiválasztottjaként a palotába került fiatal keresztény rabszolganőt nevezték.
A szultán palotájának falai között a 17.-18. században egy adott időpontban akár 1200 fiatal nő és lány is várt a török szultán kegyére. A hárem, amelynek teljes létszáma a személyzettel, őrökkel együtt elérhette a 40 ezer főt is, maga is külön világot alkotott, saját jelrendszerével, hierarchiájával, intrikáival, és a szultán feleségének irányítása alatt állt.
A nőkre vigyázó eunuchok létszáma elérte a 800-at is. Pierre Loti francia író boldog emberekként mutatta be az eunuchokat, viszont Török May magyar grófnő, aki a 20. század elején Egyiptom urának feleségeként ismerte meg a háremet, így írt róla: "A hárem kezdetben a szerelem és a szenvedélyek helye volt, de hamis világgá vált, amelyből már hiányzott az érzékiség". Szendrői Török Marianna May grófnő II. Abbasz Hilmi egyiptomi uralkodó (1874-1944) felesége volt, de Marianne May Török von Szendrő, illetve Török - Toerek - de Szendrő néven is ismert.
A török történelemkönyvekben a hárem "a nők iskolájaként" szerepelt, amelyben a legértelmesebb kurtizánok maguk is uralkodónői szerepre juthattak. A kiállításon látható egy érdekes fotósorozat is: a felvételeket 1860-ban készítette az akkori iráni sah - saját háremének asszonyairól.
A kremsi háremkiállítás november 13-án zárja kapuit.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
