Tutanhamon sírjának titkai
2004. november 17. 15:25 Dávid Andrea
Falfestmények és kincstár
Tutankhamon a vörösbort kedvelte |
Ki ölte meg Tutanhamont? |
A sírkamrából egy másik ajtó vezetett a kincstárba, egy kis, 4 m hosszú és 3,5 m széles helyiségbe. Itt találták meg a temetési rituáléhoz szükséges legértékesebb tárgyakat. A küszöbről a régészek először egy aranyozott faládát pillantottak meg, gyaloghintóra emlékeztető tartórudakkal. Ezen feküdt az Anubisz kutya méltóságteljes, fekete szobra. A fej kivételével az állatot rojtos szélű vászonlepelbe hurkolták, szemeit és füleit arany berakások díszítették.
A helyiségben talált legfontosabb tárgy azonban egy nagy aranyozott faláda volt, amely a négy canopus urnát rejtette magában. Természetesen a király belső részeit is többrétegű csomagolás illette meg, akárcsak a testet. A szentélyt négy istennő (Ízisz, Nephtüsz, Neith és Szerket) őrizte, védőn kitárt karokkal. Ebben az aranyozott szentélyben helyezkedett el egy másik alabástromból készült szekrényszerű kápolna. A szentélyt vászonba csomagolták, és a régészek csak a lepel eltávolítása után láthatták meg, hogy a szekrénynek nem egy nagy, hanem négy kisebb teteje van; mindegyiken Tutanhamon arca látható, homlokán az ureusszal, a fáraói hatalmat jelképező kígyóval. A négy fedőlap alatt négy rekeszt találtak, bennük négy - szintén alabástromból készült - urnával. Mindegyik urna egy kis aranykoporsót rejtett magában, és ezekben helyezték el a fáraó belső részeit.
A szoba egyik sarkában egy hosszúkás dobozt találtak, mely a Nílus áradása után visszamaradt iszapot tartalmazta, belevetett gabonával. A gabona a sötétben is kisarjad, ezzel jelképezi Ozirisz újjászületését, vagyis a feltámadást. Egy másik faládában sörszűrőket és gabona őrlésére alkalmas kis kézimalmot találtak.
Egy kartus formájú doboz, mely szintén a kincstárban bukkant fel, szinte kizárólag ékszereket tartalmazott. Fülbevalók, karperecek, medalionok, amulettek, gyűrűk, melltűk, jogarok, lábperecek kerültek elő nagy mennyiségben, s anyaguk sem volt akármilyen; arany, ezüst, lazúrkő, obszidián, üvegpaszta, ametiszt, karneol, türkiz, vörös jáspis, gyöngy. A legtöbb ékszert skarabeusokkal díszítették; egyébként ezek - kevés kivétellel - csupa olyan díszek voltak, melyeket a király még gyermekkorában, megkoronázása előtt viselt. Ez lehet a magyarázat arra, hogy a doboz tetején a kartus nem a "Nebheperuré", hanem a "Tutanhamon" nevet mutatta, vagyis a fáraó koronázás előtti nevét.
A gazdag sírleletből természetesen nem hiányozhattak az usébtik, a fáraóról mintázott kis szolga-szobrocskák sem. Ezeknek a szobroknak igen fontos szerepük volt a túlvilági létben, hiszen nekik kellett elvégezni azokat a munkákat, amelyek a királyra vártak a Holtak Birodalmában. Anyagukat és megformálásukat tekintve igen különbözőek voltak: a legtöbb agyagból vagy fából készült, de volt köztük kezdetleges kidolgozású terrakotta szobrocska sőt, az akkoriban igen ritka vas is egyes usébtik alapanyagául szolgált. Összesen 113 usébtit találtak, és minden szolgához tartozott egy vagy több szerszám is, amelyre majd szüksége lesz a munkavégzésben, így mindent összevetve 1866 miniatűr szerszám került elő. A 113 usébti közül a legszebbeket két előkelő udvari ember ajándékozta a fáraónak, ötöt Nahtmin főparancsnok, egyet pedig a kincstár főfelügyelője, Maja. A régészek nagy meglepetésére előkerült az egyik sarokból egy hosszúkás fadoboz, mely két kis koporsót tartalmazott. A két kis koporsóban újabb kis koporsók voltak, ezekben pedig két mumifikált magzat. Az egyik kb. 6, a másik 7 hónapos lehetett (a fogantatástól számítva) halálakor. Az archeológusok feltevése szerint ezek Tutanhamon és Anheszenamon koraszülött gyermekei lehettek. Bár történeti bizonyítékok nem támasztják alá ezt a feltevést, a dologra mégis ez az egyetlen elfogadható magyarázat; elvégre hogyan kerülhettek volna idegen gyermekek a királyi sírba?