Nyolcvan éve halt meg Lenin
2004. január 21. 09:00
Sztálin árnyékában
1918 augusztusában merényletet kíséreltek meg ellene, s noha megsérült, a támadást túlélte.
Lenin fő célját elérte: meggátolta a szovjetellenes egységfront kialakulását. 1921-re felszámolta a pártokat, megtorolta a belső elhajlásokat és lázadásokat - amivel sajnos megnyitotta az utat Sztálin diktatúrája előtt is. Kezdeményezésére 1922-ben az orosz, belorusz, ukrán és kaukázusi köztársaságok létrehozták a Szovjetuniót, amelyet 1924-ben a nagyhatalmak (az Egyesült Államok kivételével) elismertek.
Lenin 1922-ben érzékelte a hozzá nem értés és a bürokrácia terjedését, az orosz sovinizmus feléledését és Sztálin túlhatalmát (akit egyébként 1922-ben ő maga javasolt főtitkárnak a párt élére). 1922 áprilisában és decemberében agyvérzést kapott. Az állam irányításában ezután már nem vett részt, a Moszkva melletti Gorkijba költözött, utolsó írásai a szovjetunióbeli szocializmus felépítésének menetét taglalják. Politikai végrendeletében (`Levél a kongresszushoz`) azt tanácsolta, hogy Sztálint váltsák le a főtitkári tisztségből.
Vlagyimir Iljics Lenin 1924. január 21-én agyvérzés következtében halt meg Gorkij városában. Holttestét Moszkvában mauzóleumban helyezték el, keleti típusú, szinte bizánci rítusú búcsúztatót kapott. Végrendeletét eltitkolták, ám azt Krupszkaja külföldre juttatta, a New York Times pedig 1926-ban leközölte. Hruscsov hírhedt, a `személyi kultuszt megbélyegző` 1956-os beszédében ezzel támasztotta alá Sztálin-ellenes vádjait.
Lenin a pártot olyan elitnek látta, amely tudományosan elemzi a történelmi és társadalmi folyamatokat, a kapitalizmus helyébe a szocializmust állítja, s e célból tör hatalomra - ha kell, nyers fizikai erőszakkal. A Szovjetunióban - s később a szocialista országokban - azonban soha nem a munkásság, hanem a bürokratikus pártelit gyakorolta a hatalmat (a `proletárdiktatúrát`).
History Today
MTI
Támogasd a 
szerkesztőségét!
