Nyolcvan éve halt meg Lenin
2004. január 21. 09:00
Nyolcvan éve, 1924. január 21-én halt meg Gorkijban a szocialista mozgalom legendás alakja, Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin. Nem volt olyan falu a szocialista táborban, melyben ne viselte volna közterület a nevét - életútjának bizonyos részei azonban sokáig homályban maradtak
Szociáldemokratából bolsevik
| Megbélyegezték |
Kultuszának fénykorában egyedül a Szovjetunióban vagy harmincöt város viselte a nevét. Leningrád mellett volt Leninakan, Leninabad, Leninopol és Leninszkij is. A változatosság kedvéért néhány városra régi családnevét akasztották, így született Uljanovszk (Lenin szülővárosa), Uljanovó vagy Uljanovka. A Pamír hegységben még Lenin-csúcs is volt, a Lenin-tereknek, -utaknak, -sugárutaknak pedig se szeri, se száma nem volt.
Kicsiben ugyan, de így volt ez Magyarországon is. Lenin-csúcsra ugyan nekünk nem tellett, de nálunk sem akadt olyan falu, ahol ne lett volna Lenin út (esetleg Lenin MGTSZ). Hivatalos ünnepeken az ő szavai virítottak élénkpiros kartonpapír-betűkkel az emelvény felett; tudományos művek obligát "vörös farokjaiban" rengetegszer olvashattunk egy-egy semmitmondó, de hangzatos idézetet "a hőstől, ki csak népének élt". Több tucatnyi kötetre rúgó "összes művei" nemcsak könyvtárak, de iskolák, kutúrházak, egyetemek könyvespolcain is folyómétereken át sorakoztak. Nevezték szobatudósnak, hivatásos forradalmárnak is - ki volt tulajdonképpen a mindössze 54 évet élt Lenin?
Vlagyimir Iljics (másképp Vologya) Uljanov 1870. április 22-én született a Volga menti - később róla Uljanovszknak nevezett - Szimbirszkben, középosztályi családból. Apja pedagógus volt, nagyapja orvos. Az éles eszű és tanulékony fiú elkápráztatta az iskolaigazgatót is - bizonyos Kerenszkijt, kinek miniszterelnökké lett fiát épp Lenin buktatta meg 1917 októberében...
Mind az öt Uljanov-testvér a forradalmi mozgalom híve volt. Lenin politikai tudatosodásában mérföldkő volt, hogy bátyját 1887-ben a III. Sándor elleni merénylet kapcsán kivégezték. Vologya - Kerenszkij iskolaigazgató közbenjárására - a kazanyi egyetem jogi karára került, ahonnan illegális szervezkedés miatt kicsapták, és nagyapja birtokára száműzték. Itt olvasta A tőkét, Marx művét. Soha többé nem járt egyetemre, bár később megengedték neki, hogy vizsgáit Szentpétervárott letegye. 1891-ben költözött a városba, és egyre aktívabban vett részt a földalatti marxista mozgalomban. Vologya Uljanovból Lenin lett.
Pétervári ügyvédi szakvizsgájával 1895-ig praktizált, majd kapcsolatba lépett Plehanovval és más emigránsokkal. A szociáldemokrata Martovval forradalmi munkásszervezetet alapított, de a vezetőket elfogták, Lenint másfél év börtönre, s három év szibériai száműzetésre ítélték. Itt vette feleségül Nagyezsda Krupszkaját.
A századforduló évében emigrált Oroszországból, s Münchenben létrehozta az Iszkra (Szikra) című lapot. Leleplező hangvételű írásai a cári elnyomást és a parasztkérdést elemezték, s immár bírálták a szociáldemokratákat. A Lenin szerkesztette lap minden számában foglalkozott a finn függetlenséggel is.
Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt 1903-ban tartott második kongresszusán Lenin hívei többségbe kerültek, innen kapták a bolsevik nevet - melynek a mozgalmon belüli lélektani hatása sem elhanyagolható. Martov kisebbségbe szorult hívei kénytelenek voltak a mensevik (kisebbség) névvel megelégedni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
