1919 nyarán Nagy-Britanniában is úgy tűnt, bolsevik hatalomátvétel következhet be
2020. június 16. 17:58 Múlt-kor
Az augusztus első hétfőjéhez kapcsolódó hosszú hétvége (Summer Bank Holiday) folyamán 1919-ben az HMS Valiant csatahajó és két kísérőhajója Gibraltártól a Mersey folyó torkolatához hajózott, és Liverpool városától nem messze horgonyzott le. A Királyi Haditengerészet büszkesége azonban nem a helyiek megörvendeztetésére érkezett: a szárazföldi hadsereg támogatására rendelték a kikötővárosba, ahol a napok óta tartó zavargásokat és fosztogatást kellett erővel megfékezni. A helyzetet a helyi rendőrség sztrájkja váltotta ki, amely a Daily Mail napilap korabeli szavaival „a huligán elemek” hatalmába taszította a várost.
Összecsapások országszerte
Mire a feszült helyzet lecsillapodott, ezer katona járta Liverpool utcáit, és a nagyobb tömegeket szuronyrohamokkal kergették szét.
600-nál is több embert tartóztattak le, és több mint 100 000 (mai áron számolva hétmillió) font kár keletkezett.
Az újságírók az erőszak középpontjában álló Scotland Roadot és környékét Ypres első világháborús csatateréhez hasonlították.
A liverpooli zavargások csupán egy fejezete voltak az 1919-es „vörös nyárnak”, amely Európa más részeihez és az Egyesült Államokhoz hasonlóan az addigi társadalmi rend felforgatásával fenyegetett, Magyarországon és Bajorországban pedig egy időre sikerrel is járt.
A skóciai Glasgowtól a dél-angliai Southamptonig, az írországi Corktól a birodalom fővárosáig, Londonig az utcán adtak hangot elégedetlenségüknek a munkások, leszerelt katonák, de még a rendőrök is.
A hatóságok a zavaros helyzetet nem a négy éven át húzódó világháború által okozott gazdasági gondok eredményének, és nem a leszerelés és a békeidőbeli rutin visszaállása lassúságának tudták be – az Oroszországot alig két évvel korábban hatalmába kerítő bolsevizmus árnyékát látták benne, amely ellen a brit vezetés ekkor már nagy erőkkel harcolt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
