10 tény Szíria történetéről

2015. július 29. 08:38

1. Szíria - a föld egyik legkorábban lakott régiója - hagyományosan a civilizáció egyik bölcsőjeként él a köztudatban. A területen feltárt legkorábbi régészeti leletek, amelyek emberi jelenlétre utalnak, mintegy 700 ezer évvel ezelőtt keletkeztek.

2. Szíriában található kettő a föld legrégebben lakott, ma is létező városai közül. A kutatások szerint Aleppóban i. e. 6000, a fővárosban, Damaszkuszban pedig már i. e. 6300 óta élnek emberek.

3. Ebla i. e. 1800 és 1650 között virágzó városállama az ókori Mediterráneum egyik fontos kereskedelmi csomópontja volt. A város területén feltárt 20 ezer ékírásos tábla az ókori Mezopotámiából fennmaradt egyik legfontosabb forrásgyűjtemény.

4. Szíriát történelme során a sumérok, az egyiptomiak, az asszírok, a kháldok és a perzsák mellett Nagy Sándor hadai is meghódították, de római, arab, 1516-tól 1918-ig pedig oszmán uralom alatt is állt a terület. Szíria 1920-tól francia mandátumterület volt. Az utolsó francia katona 1946-ban hagyta el az országot.

5. Arábiai Lawrence-t saját elmondása szerint 1917-ben az oszmán sereg katonái a szíriai Dara városában elfogták, majd a helyi bég és testőrei megverték, és szexuálisan zaklatták. Innen eredt állítólagos mazochisztikus hajlama: a későbbiekben az anekdota szerint még fizetett is katonatársainak, hogy megverjék.

6. 1958-ban a pánarab nacionalizmus jegyében Szíria és Egyiptom Egyesült Arab Köztársaság néven egyesült, ám 1961-ben a két tagállam között egyre fokozódó ellentétek miatt Szíria kilépett az államalakulatból.    

7. 1967-ben a hatnapos háborúban Izrael a Golán-fennsíkot is megszállta. A tűzszüneti vonalon van egy pont, amelyről a szíriaiak hangszórók segítségével szoktak átkiabálni a határ túloldalán ragadt rokonaiknak.

8. Annak ellenére, hogy Szíria lakosságának mintegy 74 százaléka szunnita muszlim, és a szíriaiaknak csak mintegy 12 %-a tartozik a síita iszlám alavita ágához, az országot évtizedek óta az alavita Aszad-klán uralja.

9. Bassár el-Aszad apja, az országot 1971 óta irányító Háfez al-Aszad 1982-ben brutálisan vérbe fojtotta a Muszlim Testvériség hamai felkelését. A vérfürdőnek legalább tízezer - többségében civil -  áldozata volt.

10. Bassár el-Aszad eredetileg szemésznek tanult Londonban, bátyja 1994-es autóbalesete után azonban ő lett apja első számú örököse. Bár 2000-ben, apja halálakor a törvények értelmében túl fiatalnak számított az ország vezetéséhez, az alkotmányt villámgyorsan módosították, majd Aszadot a voksot 97,2 %-ával elnökké választották. Az országban minden nyilvános beszéd alkalmával tapsolni kell, ha elhangzik a neve.