10 tény az egyiptomi piramisokról

2023. február 22. 19:05 Múlt-kor

1. Egyiptomban több mint 130 piramist tartanak nyilván. Az első, Dzsószer fáraó lépcsős temetkezési helye a Kr. e. 27. században épült meg. A legutolsó piramisépítő a Kr. e. 16. században élt I. Jahmesz volt.

2. Egy elmélet szerint a piramisok építésénél használt óriási kőtömbök mozgatása érdekében felvizezték az azokat szállító szán előtt a homokot, egy másik teória szerint pedig farudak segítségével görgették a köveket.

3. A piramisokat fehér, csiszolt mészkővel fedték be. A kövek többsége az évezredek során leesett vagy elhordták a területet később elfoglaló arabok, akik többek között mecsetépítéshez használták fel.

4. A piramisokat a közhiedelemmel ellentétben nem rabszolgák, hanem fizetett munkások építették.

5. Kheopsz (Hufu) fáraó piramisa, a gízai nagy piramis épült a legkorábban az ókori világ hét csodája közül, mégis ez az egyetlen, amely mindmáig fennmaradt.

6. A 2,3 millió kőtömbből álló Kheopsz-piramis közel 6 millió tonnát nyom. Ha valóban 20 év alatt épült fel, a munkásoknak naponta 800 tonnányi kőtömböt kellett a megfelelő helyre tenniük.

7. A Kheopsz-piramis legnagyobb, a „Király kamrájában” található, 25-80 tonnás gránittömbjeit a több mint 800 km-re délre található Asszuánból szállították át.

8. Az eredetileg 146,5 méter magas Kheopsz-piramis több mint 3800 évig, a 160 méteres lincolni katedrális 1311-ben történő felavatásáig a legmagasabb építmény volt a Földön.

9. Az egyiptológusok számítása szerint állandó jelleggel 4 ezer munkás dolgozott a gízai nagy piramis felépítésén, de az építkezés bizonyos fázisaiban akár 20-25 ezer fő is kivette részét a munkálatokból.

10. Egyes számítások szerint a gízai nagy piramis dolgozóinak 11 marha és 37 bárány vagy kecske húsára volt szüksége a napi proteinbevitel biztosításához.