Zsolnay-archívummal újulhat meg az Iparművészeti Múzeum
2026. május 27. 12:12
Eredeti tervrajzokkal, korabeli dokumentációkkal és gyártástechnológiai szakértelemmel támogatja a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. a budapesti Iparművészeti Múzeum egyre kritikusabb állapotú műemléki épületének megmentését - közölte a társaság kedden az MTI-vel. A 2017 óta zárva tartó szecessziós palota várható rekonstrukciója a legújabb fejlemények tükrében nem csupán egy épület fizikai megmentését, hanem a 19. század végi magyar iparművészet és a nemzetközileg is egyedülálló pirogránit technológia történeti hitelességű helyreállítását is garantálja.
A kiadott közlemény szerint az épületegyüttes állapota mára oly mértékben leromlott, hogy halaszthatatlanná vált a további károsodás megfékezése. A Zsolnay gyár vezetése jelezte: teljes körű szakmai támogatást nyújtanak ahhoz a kormányzati tervhez, amely első lépésben az állagmegóvást, középtávon pedig a teljes épületrekonstrukciót célozza.
A pécsi manufaktúra az archívumában őrzött eredeti formarajzokat és képi illusztrációkat is a szakemberek rendelkezésére bocsátja. A beavatkozás első, legsürgetőbb fázisában kulcsszerepet játszik a tetőzetet borító, valamint a homlokzatot díszítő ikonikus pirogránit kerámiák állapotfelmérése és hiteles pótlásának előkészítése.
Az Iparművészeti Múzeum Üllői úti főépülete a magyar építészettörténet korszakalkotó jelentőségű alkotása, a hazai szecesszió egyik legkorábbi és legtisztább példája. A Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett palotát a millenniumi ünnepségsorozat keretében, 1896-ban avatta fel Ferenc József osztrák császár és magyar király. Lechner építészeti víziója egy önálló nemzeti formanyelv megteremtésére irányult, amelyben a magyar népművészeti motívumokat keleti, indiai és perzsa formai elemekkel ötvözte. E stílus fizikai megvalósulása ugyanakkor elképzelhetetlen lett volna Zsolnay Vilmos keramikusművész innovációja nélkül.
A Zsolnay-gyár által a 19. század utolsó évtizedeiben kifejlesztett pirogránit technológia forradalmasította a századforduló építészetét. A magas hőfokon égetett, fagy- és saválló kerámiaanyag lehetővé tette, hogy a hagyományos, drága kőfaragványokat színes, időtálló, mázas épületkerámiák váltsák fel a homlokzatokon és a tetőszerkezeteken. Az Iparművészeti Múzeum hatalmas kupoláját és gazdagon tagolt homlokzatát borító Zsolnay-kerámiák az épület karakterének legfontosabb meghatározói, így a palota egyben a pécsi gyár történetének egyik legjelentősebb főműve is.
A manufaktúra szakmai bevonása a helyreállítási folyamatba biztosítékot jelenthet arra, hogy a műemlékvédelem alatt álló épület rekonstrukciója során a felújítások és pótlások a szigorú 1896-os anyaghasználati és esztétikai elveknek megfelelően valósuljanak meg, megőrizve az épített örökség integritását.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
