Wagrami győzelme már előrevetítette Napóleon waterlooi bukását
2023. november 21. 13:20 Múlt-kor
Megkezdődik a wagrami csata
Az Itáliából érkező erősítéssel együtt Napóleonnak 134 ezer gyalogosa, 27 600 fős lovassága és 433 ágyúja volt, míg Károly – aki szintén erősítéshez jutott – 121 ezer gyalogossal, 16 ezer lovassal és 414 ágyúval állt vele szemben. A csata kezdetekor azonban alig 14 ezer osztrák katona volt a franciák közelében, akik bár mindent megtettek, hogy megfékezzék az áradatot, nem tudták megakadályozni, hogy számottevő francia erők vonuljanak fel a Morva-mezőn olyan parancsnokok vezetésével, mint Masséna, Bernadotte és Davout marsallok. Habár az osztrák ellenállás megerősödött, ahogy a csapattesteik megérkeztek a harctérre, délutánra a franciák a Morva-mező jelentős részét uralták.
A franciák számos partraszálló hajót alkalmaztak a Dunán való átkeléshez
Ezen a ponton azonban megfordult a hadiszerencse. Napóleon, aki még a keletről érkező osztrák erősítés megérkezése előtt ki akarta vívni a diadalt, frontális támadást vezényelt az osztrák balszárny ellen. Az itt álló csapatok azonban nagyon erős pozíciókat foglaltak el egy Wagram és Markgrafneusiedl között húzódó gerincen, meredek lejtők és a Russbach nevű folyócska által is védetten. A császár valószínűleg jobban tette volna, ha átcsoportosítja fáradt erőit egy másnap reggeli támadáshoz, vagy ha jobbszárnyával megkísérli bekeríteni Károly balszárnyát.
A támadás mindenesetre katasztrofálisan sikerült. A támadó alakulatoknak adott parancsok homályosak voltak, az offenzívát nem koordinálták megfelelően, a katonák pedig egész nap masíroztak és harcoltak, vagyis halálosan kimerültek voltak. Így aztán, bár a harcok este tíz óráig folytak, a francia előrenyomulást az egész vonalon sikerült megállítani, súlyos veszteségeket okozva a támadóknak. A legrosszabb azonban még hátra volt a franciák számára: az arcvonaluk kiszögellésének csúcsában lévő, kulcsfontosságú Aderklaa falut Bernadotte marsall tévedésből kiüríttette, míg wagrami főhadiszállásán Károly főherceg a támadás mellett döntött. A hajnal hasadtával Napóleon a teljes arcvonalán támadásokkal nézett szembe.
Mégis, jelentős részben a homályos és túlzottan óvatos parancsoknak köszönhetően az osztrákoknak csalódniuk kellett. A francia jobbszárnyon rövid időre elfoglalták Glinzendorfot, de a heves ellentámadás hamarosan kiszorította őket. A centrumban bevonultak a védtelen Aderklaa falujába, de nem nyomultak tovább, délebbre pedig az erőiket céltalan csetepaték kötötték le. A francia jobbszárnyon pedig, miután aránylag könnyen elfoglalták Aspernt és Esslinget, az osztrákok megálltak ahelyett, hogy megtámadták volna a francia hátvédet.
Napóleon tanácsot ül vezérkarával Wagramnál, 1809. július 5-én éjjel
Ezzel szemben Napóleon a rá jellemző gyorsasággal és céltudatossággal cselekedett. Lovassági rohamok és egy száz ágyúból álló üteg fedezete alatt Masséna marsall pihent francia erői zúdultak az Aspernt és Esslinget tartó osztrákokra nyugat és észak felől; valamivel északabbra pedig Macdonald tábornok híres hadműveletében, amely végre megszerezte neki a marsalli rangot, nyugat felé haladva mélyen betört az osztrák centrumba.
Azonban nem ez volt a döntő csapás. Messze keleten Davout marsall újraszervezte csapatait az osztrák előrenyomulást követően, és észak felé haladva átkelt a Russbachon és Markgrafneusiedl felé közeledett, Károly balszárnyát fenyegetve. Míg két francia gyaloghadosztály lerohanta a falut, a másik kettő huszárok, lovasvadászok és dragonyosok által fedezve bal felé haladt tovább. Az osztrák lovasság újra és újra támadásokat indított, de minden alkalommal visszaverték őket, és délutánra a franciák a Russbach mögötti síkságon nyomultak előre nyugat felé, maguk előtt űzve az osztrák egységeket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
