Vulkáni üveggel is végeztek tetoválást 3000 évvel ezelőtt
2016. július 11. 15:20
Legalább 3000 éves obszidiáneszközöket használtak fel tetoválás céljából a Csendes-óceán déli partvidékén több ezer évvel ezelőtt – olvasható egy nemrég publikált tanulmányban. Tetovált emberi maradványok hiányában a vulkáni üvegből készült eszközök révén nyerhetünk betekintést az ősi tetoválási gyakorlatba – állítják a kutatók.
Az elmúlt 25 év során folytatott kutatásoknak köszönhetően 5300 éves tetoválásokat fedeztek fel Ötzin, ritka azonban, hogy a kutatók ennyire jó állapotban fennmaradt emberi maradványokat találnak – olvasható a Live Science cikkében. Az ősi tetoválási technikákról így többek között a testfestés készítésére használt eszközök feltárása révén lehet következtetni. Mindeddig azonban a tudósok e tekintetben is hiányosságokkal küszködtek, és csak kevés eszközt találtak, feltehetően azért, mert ezeket általában szerves anyagokból készítették – mondta a tanulmány társszerzője, a sydney-i Ausztrál Múzeum munkatársa, Robin Torrence.
„A tetoválás még ma is egy rendkívül fontos szokás a Csendes-óceán térségében. Az angol „tattoo” szó tulajdonképpen a polinéziai tatau szóból ered” – mondta Torrence. A tudósok 15, a Salamon-szigetek Nanggu nevű lelőhelyén talált obszidián leletet elemeztek. A készítők átalakították a természetes formájában talált obszidiánt, amely így aztán tetoválóeszközként is használható volt.
A kutatók 2015-ben feketeszénpigmentek és okkersárga festék segítségével 26 tetoválókísérletet hajtottak végre disznóbőrökön, amelyek során a Nanggun talált ősi szerszámok méretével és alakjával megegyező eszközöket használtak. Amikor a tudósok összehasonlították az ősi, valamint a tavaly használt eszközöket, azt találták, hogy mindkettő az elhasználódás és a kopás ugyanolyan jeleit mutatta (élek lekerekítése és tompítása, karcolások stb.) A kutatók emellett vér-, faszén- és okkernyomokat is kimutattak a leleteken.
A tudósok korábban úgy gondolták, hogy a Salamon-szigetek lakói állatbőrből készült ruhák és egyéb tárgyak készítéséhez használhatták az obszidiánszerszámokat, ez a hipotézis azonban nem állta meg a helyét, mivel csak nagyon kevés megfelelő méretű állat él a trópusi övezetben, amelyeket a bőrükért vadásztak le. Bár oposszum- és gyíkbőrt használtak dobok befedésére, ezen állatok bőrének használata csak nagyon kevés előkészítést igényelt a fej és a farok levágásán kívül.
Torrence bízik benne, hogy ezek a felfedezések segítik majd a kutatókat, hogy kiderítsék, hogyan használták a világ más részein az ősi obszidiánszerszámokat (Közép-Amerikában például érmetszésnél vették hasznát a vulkáni kőből készült eszközöknek).
Támogasd a 
szerkesztőségét!
