Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Viking feszület írhatja át a dániai kereszténység történetét

2016. március 18. 19:02

Egy dán amatőr régész egy ritka, a 10. század első felére datálható feszületre bukkant fémdetektorával Dániában. A kis aranytárgy a kutatók szerint a legrégebbi feszület, amelyet valaha a skandináv ország területén találtak. 

<

A tárgyat jelenleg őrző ladbyi Viking Múzeum kutatói szerint a feszület új megvilágításba helyezheti a dániai kereszténység történetét – számol be róla a Discovery News. „[A feszület] régebbi, mint Kékfogú Harald jellingi rúnaköve” –  olvasható a múzeum közleményében. A dán király híres rúnakövén a következő felirat olvasható: „Harald király rendelte ennek a kőnek a felállítását apja, Gorm emlékére és anyja, Thyra emlékére; az a Harald, aki meghódította magának egész Dániát és Norvégiát, és kereszténnyé tette a dánokat”. A kő egyik oldalán egy Krisztus-ábrázolás található. Egészen mostanáig a 965-re datálható rúnakövet tekintették a legkorábbi olyan dániai emléknek, amelyen Jézus Krisztus megjelenik.

A nemrég felfedezett feszület arra enged következtetni, hogy a dánok már korábban áttérhettek a kereszténységre, mint a kutatók azt korábban gondolták. A rendkívül értékes leletet Dennis Fabricius Holm amatőr régész találta, miközben a Fyn szigetén található Aunslev temploma körül kutatott. „Kész szerencse, hogy ez a kis ékszer túlélte az elmúlt 1100 évet” – áll a múzeum közleményében.

A mintegy 4 centiméter magas, 13 grammot nyomó hátsó része sima felületű, elülső felén azonban gondos ötvösmunka nyomai láthatók. A feszület a múzeum munkatársai szerint úgy néz ki, mint az a kereszt, amelyet 1879-ben a Stockholm melletti Birkában, egy vikingkori női sírban találtak. A nemrég megtalált feszülethez hasonló, 10. század első felére datálható töredékeket már korábban is felfedeztek női sírokban, ez azonban az első, teljes egészében megmaradt lelet. A tárgy feltehetően egy viking nő tulajdonába tartozott, de a szakértők szerint egyelőre nem tudni, hogy a kereszt viselésével a kereszténységhez való tartozását szerette volna kifejezni, vagy megtartotta pogány hitét, és egyszerűen csak megtetszett neki az ékszer.

A felfedezésről a blogján elsőként tudósító Martin Rundkvist svéd régész szerint az eddig megtalált feszületek túlságosan hasonlítanak ahhoz, hogy egy vagy két embernél többen készítették volna. „Az első feszületet a Stochkholm melletti Birkában találták meg. A másodikat, harmadikat és negyediket azonban a dániai Haithabunál [dánul Hedeby]. Feltehetően itt készítették a tárgyakat” – magyarázta a kutató, aki szerint vándorkézművesek és -kereskedők juttathatták el a tárgyakat távolabbi pontokra is.

A kereszt húsvéthétfőig lesz kiállítva a ladbyi múzeumban, majd a megfelelő konzerválás érdekében egy laboratóriumba szállítják át, hogy azután nyáron egy, a Fyn keleti részén fémdetektorral talált tárgyakat bemutató kiállítás keretében ismét látható legyen a múzeumban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Viking feszület írhatja át a dániai kereszténység történetét

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra