Véres, kegyetlen és a végsőkig hierarchikus társadalom volt az aztékoké
2020. december 18. 15:29 Múlt-kor
A chilifüst nevelő hatásai
A gyerekek élete – társadalmi osztálytól függetlenül – nem volt egyszerű: már ötéves koruktól a felnőtt életre készítették fel őket. Az engedetlenség pedig nem volt túl kifizetődő. A szülők a fegyelmezetlen utódot gyakran a kellemesnek nem feltétlenül nevezhető chilifüst belégzésére kényszerítették, de előfordult, hogy az apa meztelenre vetkőztette, majd bilincsbe verve a nedves földre fektette, vagy összeszurkálta serdülő fiát. Ezek gyakorlatilag ugyanazok a módszerek voltak, amelyekkel a rebellis rabszolgákat is engedelmességre bírták.
A gyerekek valamikor tíz és húsz éves kor között jártak iskolába. A közrendűek a telpochcallikat, míg a nemesek és tehetséges közrendűek a calmecacot látogatták. A telpochcallikban a gyerekek megtanultak táncolni, énekelni és hangszereken játszani, és különböző, a közösség céljából hasznos munkákat is végeztek, de az oktatás középpontjában harcra való felkészítésük állt.
A calmecac az elitképzést biztosította. Itt készítették fel szerepükre a jövő papjait, kormányzati tisztségviselőit és katonai vezetőit. A harcászati, vallási, asztrológiai tanulmányok mellett többek között elsajátították az álmok és előjelek megfejtésének művészetét is.
A fiataloknak nem sok beleszólásuk volt a sorsuk alakulásába. A lányokat egy házasságközvetítő asszony segítségével már 10–12 évesen hozzáadták egy tízes évei végén-húszas évei elején járó fiúhoz.
Ebből a kényszerhelyzetből pedig alig lehetett menekülni. Aki házasságtörést követett el, az amellett, hogy szégyent hozott magára, gyakran más következményekre is számíthatott. Az 1440-től 1469-ig uralkodó I. Moctezuma egyik rendelete szerint a házasságtörőket meg kellett kövezni, majd a folyóba dobni, vagy ragadozó madarak elé lökni.