Múlt-kor.hu

Valóban Orániai Vilmos miatt lett narancssárga az eredetileg lila színű sárgarépa?

Valóban Orániai Vilmos miatt lett narancssárga az eredetileg lila színű sárgarépa?

2020. szeptember 14. 14:17 Múlt-kor

Egykoron a sárgarépa lila színben pompázott, és a népszerű történet szerint a függetlenségükért küzdő németalföldiek vezére, Orániai Vilmos iránti tiszteletből „vált” a holland termelőknek köszönhetően a répa színe narancssárgává a 16-17. században. De vajon igaz ez a történet?

Németalföld egykoron a burgundi hercegek uralma alatt állt, ám az ügyesen házasodó Habsburgok a 15. században megszerezték e vidéket. A mai Belgium, Hollandia, Luxemburg, valamint Franciaország északi és Németország nyugati részére kiterjedő, Tizenhét Tartománynak is nevezett földterületet a 16. század közepére a Habsburg-dinasztia spanyol ága uralta. A kontinens legfejlettebb és leggazdagabb része idővel megelégelte, hogy a spanyol királyok az ő adójukból finanszírozzák gyarmatosítási törekvéseiket, valamint igen költséges háborúikat, amelyek nem tettek túl jót a németalföldiek kereskedelmi kapcsolataiknak.

V. Károly német-római császár és spanyol király halálát követően utóda, II. Fülöp vallásüldözései, rekatolizációs, valamint központosítási törekvései már átléptek egy határt a németalföldi protestánsok körében. Talán az utolsó csepp a pohárban az inkvizíció működésének kiterjesztése volt a németalföldi tartományokra. 1566-ban katolikus bálványoknak nevezett jelképeket törtek össze a helyiek, mire a spanyol katonaság Alba hercegének vezetésével véres rendteremtésbe kezdett.

Orániai Vilmos az északi Holland, Zeeland és Utrecht tartományok vezetője volt, aki eleinte a Habsburg-kormányzatot támogatta, Margit pármai hercegnő, Németalföld spanyol kormányzóját szolgálta, az államtanács egyik legbefolyásosabb tagja volt. 1544-ben örökölte meg nagybátyjától a dél-franciaországi Orániai Hercegséget, innen származik a neve. (Olykor Nassaui Vilmos orániai hercegnek is nevezik, e név apjától való, aki nassaui gróf volt.) Alba hercegének rendcsinálása elől Vilmos Szászországba menekült, majd onnan tért vissza egy zsoldos sereggel, amivel 1568-ban megkezdődött a németalföldi szabadságharc, amely 80 évvel később a Holland Köztársaság (Németalföld északi része) hivatalos elismeréséhez vezetett a 30 éves háborút lezáró vesztfáliai békében. (A déli rész, megközelítőleg a mai Belgium, Habsburg fennhatóság alatt maradt, a 18. század elején a Habsburgok spanyol ágától átkerült az osztrákokhoz.)

A végső függetlenséget Vilmos – akit a hallgatag melléknévvel is gyakran illet az utókor – természetesen már nem élhette meg, annál is inkább, mert 1584-ben egy katolikus merénylő kioltotta az életét, mégis őt tekintik a mai napig a szabadságharc legfontosabb vezérének és a napóleoni időszakot követően végül királysággá váló ország alapító atyjának.

A történet szerint a 17. században az ő, pontosabban a házának (orániai, orange, oranje) tiszteletére németalföldi gazdálkodók kezdték el az akkor még leginkább lila színekben pompázó sárgarépát sárgává nemesíteni. Mégpedig úgy, hogy vadon élő répafajtákkal keresztezték, aminek révén a lila színt adó antocián színanyagcsoport helyett a narancssárga színért felelős béta-karotin vegyület lett benne az uralkodó.

Sajnos e legenda ilyen formában nem igaz.

„Bár a narancssárga színű sárgarépa első nemesítése valóban Hollandiában történt meg, és feltehetőleg a 16-17. században, Orániai Vilmos tiszteletéhez semmi köze” – magyarázta John Stolarczyk, a csak a virtuális térben létező Sárgarépa Világmúzeum kurátora. „Nem ismerünk olyan dokumentumokat, amelyek bebizonyítanák, hogy a hollandok a [leendő] királyi család tiszteletére változtatták volna meg a répa színét” – tette hozzá.

A vadrépa eleinte fehér vagy halványsárga színű volt, majd lilává és sárgává vált, amikor mintegy 5 ezer évvel ezelőtt Perzsiában háziasítani kezdték a zöldséget, amelyet feltehetőleg a mórok ismertettek meg az öreg kontinens lakóival a 8. század környékén. A domesztikált répákat később két osztályba sorolták: az ázsiai csoportra, amelyet a Himalája lábainál termesztettek, és a nyugati csoportra, amelynek tagjait többnyire a Közel-Keleten, valamint a mai Törökország vidékein ültették és fogyasztották. Ez utóbbiból lett a narancssárga színű zöldség a mutáció, valamint a holland gazdálkodók közreműködésével.

Létezik egy olyan gondolatmenet, amely szerint a narancssárga színű répa magjai Orániai Vilmos előtt mintegy két évszázaddal az Oszmán Birodalom észak-afrikai területeiről kerültek elsőként át Európába muszlim kereskedők révén. Vannak ugyanis olyan dokumentumok, amelyek narancssárga és lila répák termesztéséről regélnek a 14. században.

A 16-17. századra a holland gazdálkodók Európa legképzettebb agrárszakembereivé váltak, e felhalmozott tudásnak is köszönhető, hogy a talán már korábban is jelen lévő, narancssárga színű sárgarépát nagy mennyiségben szaporítani tudták. A hűvös, nedves holland éghajlaton pedig megbízhatóbb termést hozott a répa narancssárga színű válfaja.

A holland kereskedők pedig elárasztották a kontinenst az „újfajta”, egyébként a korábbi változatainál húsosabb zöldséggel, amelyet hamar megkedveltek Franciaországban, Angliában és a német területeken, majd keletebbre is.

A későbbi legendák összemosták a holland állam létrejöttének és a narancssárgává tett répa megalkotásának történetét, amivel a nemzeti identitást akarták erősíteni. Bár a kapcsolat csupán mítosz, a narancssárgát Hollandia nemzeti színének tartó helyiek máig gyakran emlegetik.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Valóban Orániai Vilmos miatt lett narancssárga az eredetileg lila színű sárgarépa?

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. ősz: Hiúságunk története

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra