Új francia törvény segítheti az egyiptomi műkincsek hazatérését
2026. május 13. 16:33
A francia nemzetgyűlés által a közelmúltban elfogadott, a gyarmati időkben elrabolt műkincsek visszaszolgáltatását megkönnyítő törvény ismét napirendre tűzheti az európai múzeumokban őrzött egyiptomi relikviák hazatérésének kérdését - vélik az egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium, valamint a Záhi Havász Alapítvány szakértői. A jogszabály fordulópontot jelenthet a több évtizedes diplomáciai vitákban, és új jogi alapot teremthet olyan felbecsülhetetlen értékű ókori leletek, mint a párizsi Louvre-ban kiállított denderai zodiákus visszaköveteléséhez.
Magdi Saker, az egyiptomi szakminisztérium vezető régésze rámutatott: a Franciaországban lévő egyiptomi műkincsek visszaszerzése jelenleg is rendkívül összetett feladat. A francia állami gyűjteményekben található tárgyak évtizedekig elidegeníthetetlen köztulajdonnak minősültek, ami jogilag szinte lehetetlenné tette a repatriálásukat. A januári francia törvényalkotás azonban mérföldkőnek tekinthető, amely megfelelő politikai és társadalmi nyomásgyakorlással konkrét eredményekre vezethet.
Saker egy átfogó, a külügyi, kulturális és régészeti tárcák képviselőiből, valamint nemzetközi jogászokból álló munkacsoport felállítását sürgette a külföldön lévő műtárgyak egyedi vizsgálatára. Kiemelte: a visszaszolgáltatás elbírálása minden esetben egyedi eljárást igényel, figyelembe véve, hogy az adott műtárgy lopás, csempészet, eladás vagy vagyonmegosztás útján hagyta-e el az országot az egyiptomi műemlékvédelmi törvény 1983-as hatályba lépése előtt.
A legfontosabb visszakövetelt, Európában őrzött egyiptomi műtárgyak között tartják számon az 1821-ben elvitt denderai zodiákust, a londoni British Museumban található rosette-i követ, valamint a berlini Neues Museumban kiállított Nofertiti-mellszobrot. Ali Abu-Dasís egyiptológus, a Záhi Havász Régészeti és Örökségvédelmi Alapítvány igazgatója hangsúlyozta: a korábban elindított nemzetközi restitúciós kampányok stabilan a globális figyelem középpontjába emelték az egyiptomi követeléseket. Az igazgató szerint a jelenleg a Louvre-ban őrzött denderai zodiákus a történelmi tények alapján egyértelműen megfelel az új francia törvény által támasztott visszaszolgáltatási kritériumoknak. Ahmed Ámer régész ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a tárgyalásokat továbbra is jelentősen nehezítik a politikai tényezők.
Az egyiptomi kulturális örökség javainak szétszóródása alapvetően a 18. század végi és 19. századi európai expanzióhoz köthető. A napóleoni egyiptomi hadjáratot (1798–1801) követően az egyiptológia mint tudományág fellendülése az ókori emlékek tömeges és sokszor teljesen szabályozatlan Európába áramlásával járt. Bár a denderai Hathor-templom mennyezetét díszítő asztrológiai domborművet Magdi Saker tájékoztatása szerint az akkori uralkodói hatalom jóváhagyásával távolították el és szállították Franciaországba, a modern egyiptomi álláspont a folyamatot a gyarmati aszimmetria eredményének tekinti.
Mivel a kulturális javak védelméről szóló 1970-es UNESCO-egyezmény nem rendelkezik visszamenőleges hatállyal az ezt megelőzően kivitt tárgyakra vonatkozóan, Egyiptom eddig nagyrészt a morális érvelésre volt utalva. A most elfogadott francia jogszabály ezen a nemzetközi jogi patthelyzeten képes enyhíteni, utat nyitva a gyarmati kontextusban elvitt örökség felülvizsgálatának.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
