Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Tróntól a Szentszékig – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma

Tróntól a Szentszékig – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma

2024. február 27. 08:00 Múlt-kor

Ki volt a Nyakékek Úrnője? Miért akarták Taorminában tartani Csontváry grandiózus festményét? Milyen szerep hárult az „alagútpatkányokra” a vietnámi háborúban? Pázmány miért került konfliktusba a pápával? Ezekre a kérdésekre választ kaphattok a Múlt-kor tavaszi számából, valamint olvashattok még Shackleton embert próbáló sarkvidéki expedíciójáról, Erzsébet királyné filmes ábrázolásairól, hét történelmi tévhitről és a zene védőszentjéről is.

<

Szentszéki legátusok és nunciusok Magyarországon. A középkor folyamán a pápa által egy országba küldhető legrangosabb követek legtöbbször kiemelkedő képességű, tapasztalt diplomaták és rendszerint bíborosok voltak. A legátusok jogkörét a szentatya pontosan meghatározta. Küldetésük célja igen változatos lehetett: ítéletet mondtak egyházfegyelmi ügyekben, képviselték a Szentszék érdekeit, elősegítve a pápa és az egyes udvarok közötti konfliktusok rendezését, békét teremtettek akár ellenséges uralkodók, akár belpolitikai viszályok közepette.

Magyar koronabíborosok. Szent Péter utódai elméletileg mindig szabadon járhattak el a kardinálisok kreálásában, ám ez valójában hosszú évszázadokon keresztül csupán az itáliai, még pontosabban az Egyházi Állam területéről származó bíborosok kiválasztására volt igaz. Az egyházfők döntéseit ugyanis az egyes keresztény uralkodók különféle bel- és külpolitikai megfontolásoktól vezérelve már a XIV. századtól kezdve igyekeztek valamilyen módon befolyásolni. Az uralkodói előterjesztésre kinevezett kardinálisokat hívták „koronabíborosoknak”.

Pázmány Péter viharos római követjárása. Talán kevésbé ismert, hogy a hazai ellenreformáció vezéralakjának nemcsak a protestánsokkal folytatott hitvitákban kellett helytállnia, de a pápai udvarban is komoly küzdelmek vártak rá. Esztergom érseke a szentszéki missziója során kimagasló politikai érzékről tett tanúbizonyságot, s ezzel egy időre az európai diplomácia fontos szereplője lett.

Magyarországi pápalátogatások. Az első Péter-utód, aki Itália határait apostoli látogatás céljából átlépte, VI. Pál pápa (1963–1978) volt. Azt megelőzően is megesett, hogy Róma püspöke különféle okból, olykor akaratán kívül hosszabb-rövidebb időre elhagyta az Örök Várost, illetőleg az Egyházi Államot, de a lelkipásztori jellegű utak a XX. század második felében váltak gyakorlattá. A pápalátogatások története tehát viszonylag újkeletű a katolikus egyház közel két évezredes históriájában.

Ernest Shackleton expedíciójának „sikeres kudarca”. 1914. december 5-én egy háromárbócos hajó futott ki Grytviken bálnavadásztelepének kikötőjéből Déli-Georgia szigetén. A fedélzetén lévő 28 ember példátlanul veszedelmes vállalkozásra, az Antarktisz első szárazföldi átszelésére indult. Az expedíciót vezető Ernest Shackleton nem sejthette, hogy bár sosem érik el a fagyott kontinenst, nevük bevonul a történelemkönyvekbe mint a kitartás, a hősiesség és a jó vezetés kiemelkedő példája.

Változó Sisi-képek a filmvásznon. Erzsébet királyné magyarországi kultusza már életében megkezdődött, a bécsiek viszont az utolsó éveiben nem sok érdeklődést mutattak iránta. Ez akkor változott meg, amikor 1898. szeptember 10-én merénylet áldozata lett. Hamarosan felismerték, hogy a boldogtalan császárné története rendkívül „piacképes”, és tömegével kezdték el árusítani a portréit, valamint az arcképével díszített emléktárgyakat. Már a halálát követő évben megjelentek az első róla szóló könyvek, hamarosan pedig regények, színházi darabok és némafilmek hősnője lett, amelyek a valóság elemeit átírva, romantikus színezetben mesélik el az életét.

Csontváry két óriásfestményének párhuzamos keletkezéstörténete. Csontváry Kosztka Tivadar valószínűleg az egyik legismertebb magyar festő. A legtöbben már gyerekkorukban találkoztak a képeivel: reprodukciókkal a tankönyvekben, a Magányos cédrus bekeretezett poszterével a nagymamájuk szobája falán, Taormina hatalmas látképével egy budapesti vagy a monumentális Baalbekkel egy pécsi osztálykirándulás során. De nemcsak leghíresebb festményeit tudjuk magunk elé idézni, hanem meseszerű élettörténetét is.

Elemlámpával a Vietkong járataiban. Az ember számára a földbe ásott menedékek jelentik ősidők óta a külső veszélyek elleni védelem egyik legalapvetőbb formáját. A szervezett hadviseléssel együtt jelentek meg az erődítmények, majd pedig az ezek megkerülésére szolgáló alagutak, amelyeket az aknászokként ismert speciális csapatok alakítottak ki, lehetőleg az ellenség tudta nélkül. A XX. század egyik leghíresebb háborújában újra központi szerephez jutottak a föld alatti járatok.

Tavaszi számunkban olvashattok még hét történelmi tévhitről, a zene védőszentjéről, a rodostói bujdosóélet szavairól és megszentelt húvéti ételeinkről is. A kastélyok kedvelőit pedig a sárosdi Esterházy-kastélyba kalauzoljuk el.

Legfrissebb számunk február 27-től kapható a Spar, Interspar, Tesco, Auchan üzletekben, a nagyobb újságárusoknál és benzinkutakon. Itt pedig kedvezményesen előfizethető!

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Tróntól a Szentszékig – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra