Trója felfedezése indította dicstelen jelenkori útjára az addig szerencsét jelentő horogkeresztet
2020. június 12. 18:02 Múlt-kor
Amerikától Indiáig
A különféle népek vándorlása azonban nem magyarázza a horogkereszt használatát például Afrikában vagy az amerikai kontinensen.
Etiópiában a templomok ablakainak rendszeres motívuma, míg az Egyesült Államok délnyugati részén élő navahóknál „pörgő farönk” néven a jó szerencse jelképe. Tőlük délebbre, a maják és aztékok díszmotívumaiban is feltűnik.
A legprominensebb szerepet azonban kétségtelenül az ázsiai kultúrákban kapta a különös alakzat, elsősorban az indiai szubkontinensen. A dzsainizmus, hinduizmus és buddhizmus hívei számára egyaránt magasztos jelentéssel bír évezredek óta.
A dzsainok számára a 24 nagy, megváltó tanító (tirthankara) egyikét, a buddhisták számára a Megvilágosult lábnyomait jelképezi.
A hinduk számára a jobb felé néző szvasztika a napisten, Szúrja jele, illetve általában véve kedvező hatással bír, így rendszerint díszíti épületek és szobák bejáratát, továbbá az isteneknek tett legkülönfélébb felajánlásokat is.
Balra néző változata, a szauvasztika az éjjelt és a halál, valamint az újjászületés istennőjét, Kálit szimbolizálja. Egyik változat jelentősége sem csökkent az európai jelentésváltozás hatásásra.