Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Török alattvaló, örökletes teokrácia, rövid életű királyság: Montenegró történelme

Török alattvaló, örökletes teokrácia, rövid életű királyság: Montenegró történelme

2022. augusztus 28. 11:50 Múlt-kor

112 éve, 1910. augusztus 28-án kiáltotta ki I. Miklós fejedelem Montenegró királysággá alakulását, amelynek ezzel ő lett az első királya. A következő évek balkáni háborúinak egyik legnagyobb győzteseként a Montenegrói Királyság ezután jelentősen növelte területét, azonban az első világháború elsöpörte az ország függetlenségét, amely csaknem egy évszázad múlva állt csak helyre.

<

Nagyhatalmak között

A Balkán-félszigetre az ókor végén, illetve a középkor korai szakaszában betelepülő szláv lakosság az illír őslakossággal keveredve hozta létre az első önálló államalakulatot a mai Montenegró területén, ez volt a Dukljai Fejedelemség (görögül Diokleia, latinul Doclea), amely Cirill és Metód térítése nyomán a kereszténységet is felvette.

Montenegró nevét („Fekete Hegy”) a mai ország délnyugati részén található Lovćen-hegy örökzöld erdőinek sötét színéről kapta, a legkorábbi ilyen néven (latinul, „Monte nigro” alakban) való említése 1053-ból, egy pápai dokumentumból való. A helyi nyelven Crna Gora alakban használt név a 15. század tájékán vált az ország elterjedt elnevezésévé a lakosság körében is.

A középkor folyamán előbb bolgár dominancia alá kerülő, majd a szomszédos szerb és bizánci államok között őrlődő állam a függetlenségét bizonyos mértékben rendre meg tudta őrizni a hegyvidéki domborzat miatt az idegen hadak számára rendkívül nehezen járható terepének köszönhetően.

A középkor során a rendszerint Zetának nevezett terület a Nemanjić-ház uralta Szerbia része, majd a helyi Balšić-ház alatt független, ezután a rigómezei csata (1389) után létrejött szerb maradványállam, a despotátus része, majd ismét önálló állam volt a Crnojević-dinasztia alatt. Eközben a mai ország tengerparti szakaszát a velenceiek uralták, az itteni, jobbára romanizált, latin nyelvet beszélő (dalmát) lakosságot asszimilálva.

A térségben terjeszkedő Oszmán Birodalom sosem tudta teljesen uralma alá hajtani a montenegróiakat, azonban a 15. század végére jelentős befolyásra tettek szert a lakosság iszlám vallásra térítésével.

Bár formálisan az Oszmán Birodalom shkodrai (iškodrai) szandzsákjának egyik vilajetévé, majd külön szandzsákká vált 1514-ben, 1516-ban a lakosság az iszlámra áttért Crnojević-házi szandzsákbég helyett saját vezetőt választott Vavila cetinjei metropolita (püspök) személyében.

E különös fordulat előbb választott, majd örökletes teokráciát eredményezett: a vladikának nevezett metropolita volt az ország világi és egyházi vezetője egy személyben, egészen a 19. század közepéig.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Török alattvaló, örökletes teokrácia, rövid életű királyság: Montenegró történelme

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2023. tél: Idegenbe szakadt színészeink

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra