Tíz imposztor a középkorból, aki belebukott a szélhámosságba
2017. szeptember 13. 08:36
Mai szemmel elsőre elképzelhetetlennek tűnhet, hogy miben is reménykedhetett az a szélhámos, aki egy ország uralkodójának próbálta kiadni magát. Pedig a középkorban – amikor még nem volt sem származást bizonyító DNS-teszt, sem személyazonosságot igazoló fényképes igazolvány – egyáltalán nem számított ritka vállalkozásnak, hogy egy kalandor így próbált koronát vagy épp csak hírnevet szerezni magának.
A máglyahalált túlélő Jeanne d’Arc
1431. május 30-án a százéves háború legendás hősét, a parasztlányból lett hadvezér Jeanne d’Arcot Rouen városában egy máglyára helyezték, majd eretnekség vádjával megégették. Az akkor mindössze 19 éves lány haláláról egy korabeli krónikás a következőket jegyezte fel: „Végül megégették őt, vagy egy másik nőt, aki olyan volt mint ő, erről sok ember sokféleképpen vélekedik.”
A krónikás bizonytalansága jól példázza azt a környezetet, amelyben alig öt évvel az orléáns-i szűz halálát követően, egy másik fiatal hölgy magát Jeanne D’Arc-ként bemutatva sorra járta franciaország nemeseit és városait. Útjai során házasságot kötött egy Robert des Armoises nevű lovaggal és még az igazi Jeanne d’Arc két fiútestvérét is a maga oldalára állította. 1439-ben Orleáns városa 210 livre (a korabeli francia pénz) összeggel jutalmazta meg az imposztort – hálából az angol ostrom idején nyújtott segítségéért.
Az ál-Jeanne d’Arc egészen 1440-ig folytatta a színjátékot, amikor is végül VII. Károly színe elé kerülve bevallotta, hogy egészen addig hazudott kilétéről és az uralkodó kegyelmét kérte. A király megbocsátott az imposztornak, aki ezután békében és nyugodt házasságban élte le élete hátralévő részét.