Teljes kudarcot vallott Castróék első akciója, de forradalmuk megállíthatatlannak bizonyult
2021. július 26. 09:07 Múlt-kor
A forradalom folytatódik
Az 1953. szeptember 21-étől október 6-áig tartó tárgyaláson a jogász Fidel Castro saját védelmét maga vállalta el, míg társait 24 ügyvéd védte. Castro felrótta a foglyul ejtett gerillák kivégzését a hadseregnek, a negatív visszhang miatt az ő ügyét ezután külön tárgyalták.
Öccsét, Raúlt és az akció többi vezetőjét 13 év, 20 másik résztvevőt 10 év, néhány utolsó pillanatban visszalépőt három év, míg a bizonyíthatóan fegyvert sohasem fogó szervezkedőket hét hónap börtönre ítélték.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/cabc38b0df2e8e8e1cf1e4d55e411bd6.jpg)
Fidel Castró 15 évet kapott, miután tárgyalásán előadta az előzetes letartóztatásban gondosan megkomponált „A történelem majd felment engem” című beszédét, amelynek kéziratát később kicsempészték a börtönből és országszerte terjesztették.
Két évvel később, 1955-ben egy, a rabok édesanyái által indított nyilvános petíció jelentős támogatást nyert a lakosság körében, és a kubai törvényhozás végül általános amnesztiát hirdetett a támadás résztvevőinek.
A Castro-fivérek és híveik szabadulásuk után Mexikóban folytatták a szervezkedést, ahol csatlakozott hozzájuk az argentin Ernesto („Che”) Guevara is. 1956 végén a Granma nevű jacht fedélzetén tértek vissza Kubába, hogy gerillaháborúba kezdjenek a Batista-rezsim ellen.
Az egyre nagyobb országos elégedetlenségnek köszönhetően a kis létszámú gerillacsoport egyre nagyobb támogatást nyert, és harci sikereket is elért a kormányerők ellen.
Egyre tarthatatlanabb helyzetét látva Batista az 1958. december 31-éről 1959. január 1-jére virradó éjszaka folyamán a Dominikai Köztársaságba menekült, január 2-án csapatai beszüntették az ellenállást. Castro és forradalmárai 1959. január 3-án vették át a hatalmat, az ígéretes, mérsékelt kezdeti időszakot követően pedig saját diktatúrájukat építették ki, a Szovjetunió mellett elkötelezve a karibi országot.