Teknőspáncéllal sorsolták ki az új japán császár trónra lépéséhez használatos rizs forrását

2019. május 14. 13:34 MTI

A japán császári palotában tartott rituálé végrehajtói három levesteknős felhevített páncéljain keletkezett repedések alapján nevezték meg azt a két prefektúrát, a kelet-japán Tocsigit és a nyugat-japán Kiotót, amelyek a rizst fogják biztosítani a november közepén esedékes daidzsoszai elnevezésű ceremóniához. A daidzsoszait csupán egyetlen egyszer hajtja végre uralkodása idején az új császár. A ceremónia keretében az uralkodó frissen aratott rizst ajánl fel elődjei és az istenek bizalmának elnyerésére, valamint békéért és bőséges termésért imádkozik országa és népe számára. A japán császári udvarban hajdanán sokkal gyakrabban alkalmazták az eredetileg Kínából származó jóslási módot a császári szertartások időpontjainak meghatározásához. Ma már azonban csak a daidzsoszaihoz rizst biztosító prefektúrák kiválasztásához használják.

Legutóbb 1990-ben, Akihito japán császár trónra lépését követően jósoltak teknőspáncélok repedéseiből, akkor Akita és Óita tartományokra esett a választás. Japánban a császári szertartások költségeit általában az uralkodói család fedezi. A teknőspáncélos jövendölés és a daidzsoszai költségeit azonban közpénzekből fizetik, mivel azok a trónutódláshoz kötődő események részét képezik.

A japán kormány szerint az idei daidzsoszaira várhatóan nagyjából 2,7 milliárd jen (7 milliárd forint) állami pénz fog elmenni. Naruhito május 1-jén jelentette be a krizantémtrón átvételét, uralkodásával kezdetét vette a reiva (gyönyörű harmónia) korszaka. Naruhito apja, a 85 éves Akihito japán császár három évtized után távozott a trónról, és ezzel lezárult a nevéhez kötődő heiszei (békét teremtő) uralkodói korszak. Az új császár hivatalos trónra lépését októberben tartják ünnepélyes szertartás keretében, amelyre külföldi méltóságokat is meghívnak. Japánban a császár az állam jelképe, politikai szerepe nincs, csupán protokolláris kötelezettségei vannak.