Teknőshússal egészítette ki étrendjét az őskőkori ember

2016. február 3. 09:52 MTI

A Quaternary Science Reviews című tudományos lapban ismertetett kutatás a Tel-Avivhoz közeli Keszem-barlangban feltárt leleteket vizsgálta meg. A 15 évvel ezelőtt véletlenül felfedezett karsztbarlang az emberi őstörténet egyik legfontosabb lelőhelye. "Eddig úgy véltük, az őskőkori ember leginkább az elejtett nagyvadakkal és növényekkel táplálkozott. Felfedezésünk kulináris és kultúrtörténeti információkkal is gazdagítja az őseinkről szerzett tudást" - közölte Ran Barkai, a Tel-avivi Egyetem régésze.

A kutatók az egész karsztrendszerben találtak elszórva teknőscsontokat és -páncéldarabokat. Ebből következtettek arra, hogy a barlang lakói 200 ezer éven át fogyaszthatták az állat húsát. A Keszem-barlangban 400 ezer-200 ezer éves leleteket találtak, ezt követően az üreget üledék temette be. Emberi fogleletek arra is következtetni engedtek, hogy a korai Homo sapiens egyedei is élhettek a barlangban, de ezt teljes bizonyossággal nem állapították meg.

Azt azonban a fogak alapján tudják már a régészek, hogy a keszemi ember igen kiegyensúlyozott étrenden élt: zöldségféléket fogyasztott szarvas-, vaddisznó- és bivalyhússal. "Most már tudjuk, hogy teknőst is evett, bár az nem volt olyan tápláló, mint például a gyakran terítékre kerülő dámvad húsa" - magyarázta a régész. A nyomokból arra következtettek, hogy a teknőst fogyasztás előtt a páncéljában sütötték meg, vagy kőeszközökkel feltörték azt és a húst megfőzték. Ezek a legrégebbi nyomok, amelyek teknősleves készítésére utalnak.

A felfedezés a korai emberi társadalomban kialakult munkamegosztásról is árulkodik - tette hozzá Avi Gopher tel-avivi régész. Amíg a férfiak vadászni voltak, gyűjtögetéssel az idősebbek és a gyerekek is hozzájárultak az élelemellátáshoz. A lassú teknőst könnyű volt elkapni, így jól eltartható húsa a vadban szegényebb évszakokban a növényi étrendet gazdagította.