Öt bizarr hadsereg a történelemből
2020. május 13. 15:24 Múlt-kor
Női halálzászlóaljak
Oroszország egyik legnagyobb ellensége az első világháború idején saját katonáinak fásultsága volt. A női zászlóaljakat az 1917. februári forradalom után állította fel az ideiglenes orosz kormány, amely így szerette volna további harcra buzdítani a demoralizált katonákat.
Az első női zászlóaljakat a világháborúban félillegálisan már 1914 óta részt vevő Maria Bocskareva toborozta össze. A férjét elhagyó, paraszti származású amazon az újoncokat olyan kemény kiképzésben részesítette, hogy az még a nem éppen a finom módszereiről ismert orosz hadseregben is megütközést keltett.
A felkészítés azonban hatásosnak bizonyult. Az oroszok számára katasztrofálisan végződő Kerenszkij-offenzíva alatt zajló smorgoni csatában például a hezitáló, háborúba belefáradt férfiak helyett Bocskareva zászlóalja volt az, amely - a parancsba adott egy helyett - három német lövészárkot is elfoglalt.
A női katonák bátorsága annyira imponált a férfiaknak, hogy többen is átálltak Bocskareva alakulatához. A női zászlóaljakat 1917 végén oszlatták fel, Bocskarevát pedig a bolsevikok végezték ki 1920. május 16-án.
Meztelen zsoldosok
A hajítódárdájukról (gaesum) elnevezett gall népcsoport, az Alpokban, a Rhône környékén letelepedett gaesatusok gall szövetségeseik seregében zsoldosokként harcoltak a rómaiak ellen. A történetírók leírása szerint a fiatal harcosok egyetlen pajzzsal és dárdával vonultak csatába. És ezt szó szerint kell érteni.
Polübiosz szerint a zsoldosok attól féltek, hogy ruháik elakadhatnak a különböző akadályokban (például tüskebokrokban), ezért jobbnak láttak ha nem is vesznek fel semmit. A furcsa szokás már önmagában remek taktikai elemnek bizonyulhatott, az ellenség ugyanis a csata első másodperceit feltehetően csodálkozással töltötte, míg a gaesatusok ezt kihasználva előnyre tehettek szert.
Bár Kr. e. 225-ben a toszkánai Telamonnál zajló csata kezdetén alighanem a rómaiakat is sokkolta a meztelen harcosok látványa (gall szövetségeseiken volt ruha), a meglepetésből felocsúdva azonban Aemilius Papus és Caius Atilius Regulus vezetésével megverték a pucér zsoldosokkal felálló gall sereget. Három évvel később a gaesatusokkal kiegészült gall sereg Clastidiumnál ismét összecsapott a rómaiakkal, ám újfent vereséget szenvedett.
Macskaharcosok
A perzsa II. Kambüszésznek mindenképpen helye van a világ legagyafúrtabb hadvezéreit felvonultató listán, ezt pedig jórészt egyetlen briliáns húzásával érdemelte ki. Az Akhaimenida-dinasztia sarja Kr. e. 525-ben a pelusiumi csatában ugyanis rendkívül szokatlan módszerhez folyamodott: macskák segítségével vette fel a harcot az egyiptomiakkal. Mai ésszel akár arra is gondolhatnánk, hogy a király bizonyára megőrült, holott a különös lépés mögött valójában nagyon is ésszerű megfontolás rejlett.
Az egyiptomiak ugyanis szentként tekintettek a macskákra: megölésükért halálbüntetés járt. Így a perzsák azonkívül, hogy macskák tucatjaival vonultak a csatatérre, még pajzsukra is cirmosokat festettek, végképp összezavarva ezzel ellenségüket.
Az egyiptomi íjászok persze vonakodtak kilőni nyilaikat, mivel attól féltek, eltalálnak egy szentként tisztelt állatot. A katonák visszavonultak, a perzsa uralkodó hadai azonban a nyomukba eredtek, és sokakat közülük lemészároltak. A perzsák elfoglalták Egyiptomot, III. Pszammetik fáraót, a XXVI. dinasztia utolsó uralkodóját pedig elfogták és kivégezték.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
