Szokatlan házasságok színesítették az angol történelmet
2024. november 18. 18:05 Múlt-kor
A Plantagenetek erős asszonyai
II. Henrik (1154–1189), a Plantagenet-dinasztia alapítója, nem úszta meg a házassággal járó gondokat. A választottja Aquitániai Eleonóra volt, aki korábban VII. Lajos francia királynak volt a felesége. A középkorban általánosnak nem tekinthető módon Eleonóra és Lajos elváltak.
Noha Lajost Eleonóra – Aquitánia hadainak élén – elkísérte egy keresztes hadjáratra, vissza már külön hajókon jöttek. A válást III. Jenő pápa ellenezte, még azt is sikerült elérnie, hogy Lajos és Eleonóra egy, a pápa által speciálisan erre az alkalomra készíttetett ágyon háljon együtt, aminek az eredménye második lánygyermekük születése volt. A pápa azonban, látva a kibékíthetetlen ellentétet, végül beleegyezett a válásba, arra hivatkozva, hogy a két fél negyedfokú rokona egymásnak.
II. Eduárd és Izabella koronázása a westminsteri apátságban
Eleonóra hat héttel később házasodott össze a tizenegy évvel fiatalabb Henrikkel, aki akkor még csak normandiai herceg volt, és közelebbi rokona volt, mint a francia király. Azt is pletykálták róla, hogy Henrik apjának volt a szeretője. Annak ellenére, hogy Henrik nem volt a hűség szobra, Eleonóra öt fiút és három lányt szült neki, és férje törvénytelen gyermekeit is befogadta az udvarába.
Eleonóra tevékenyen támogatta a fiai lázadását apjuk ellen, mire Henrik elfogatta és 16 évig bezárva tartotta. Fogságából akkor szabadulhatott, amikor a fia, Oroszlánszívű Richárd került az angol trónra. Fia távollétében régensként kormányozta Angliát, és ő tárgyalt a váltságdíjról, amikor a királyt fogságba ejtették. Megakadályozta másik fiának, Földnélküli Jánosnak a puccskísérletét.
II. Eduárdnak (1307–1327) IV. (Szép) Fülöp lánya, Izabella lett a felesége, ám az angolok királya szívesebben töltötte az idejét a kegyenceivel. Noha a királynak volt két fia és két lánya a királynétól, a kortársak felháborítónak találták Eduárd nyílt homoszexualitását.
A házasságuk annyira elmérgesedett, hogy Izabella Franciaországba menekült, ahol viszonyt kezdett Roger Mortimerrel, egy Eduárd által elűzött angol főúrral. Sereget gyűjtöttek, majd visszatértek Angliába, ahol letették a trónról II. Eduárdot, és fiát, III. Eduárdot ültették a helyébe. Az új király azonban nem tűrte édesanyja újsütetű viszonyát, ezért elfogatta és kivégeztette Mortimert, az idegösszeomlást szenvedő Izabellát pedig száműzte az udvarból.
III. Eduárd (1327–1377) a források szerint mindig is kedvelte feleségét, az amúgy kissé túlsúlyos Hennegaui Filippát. A királyné 14 gyermeket hozott a világra, és a férje csak akkor kezdett viszonyt az egyik udvarhölgyével, amikor Filippa élete végén már sokat betegeskedett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
