Szent Patriktól a Nagypénteki egyezményig – 11 mérföldkő Írország történelméből
2018. április 6. 18:51 Múlt-kor
Az aughrimi csata
Az aughrimi csatát Galway megye lapos vidékén vívták 1691 júliusában. Ez az ütközet jelképezi a katolikus Írország vereségét, és a kétségtelen protestáns felemelkedést. Maga a csata azonban egy nagyobb geopolitikai játszma része volt, amely egy óriási hatalmi harcot foglalt magában a francia korona és egy Anglia, Hollandia és más államok által alkotott szövetség között. Orániai Vilmos magához ragadta a koronát 1689-ben, apósát, II. Jakabot menekülésre kényszerítve. Jakab Franciaországba, majd Írországba ment, aminek eredményeképpen Írország egy sor csata helyszíne lett, amelyeknek hatását Európa-szerte érezni lehetett.
Ezeket a csatákat Derrynél (Londonderry), Enniskillennél és a Boyne folyó gázlóinál vívták, és Vilmos került ki belőlük győztesen. De Írország maradék katolikus elitjét, annak francia szövetségeseivel együtt, Aughrimnál vágták le a lápos mezőn. Mind az ország sorsa, mind Vilmos helyzete a trónon itt nyert véglegességet.