Szemüveges marha és farkas társasozik egy bécsi ház középkori freskóján
2017. május 8. 13:16
Enea Silvio Bartolomeo Piccolomini, ismertebb nevén II. Piusz pápa (1458-1464) kedvelte Bécset, egy alkalommal azt mondta, hogy az osztrák tartományok legnagyobb városának csodás épületei kívül-belül lenyűgöző festményekkel vannak díszítve. Minden bizonnyal nem Szent Péter utódját akarta megcáfolni az a 16. század eleji festő, aki a történelmi belvárosban ma is látható freskót készítette, amelyen egy szemüveges szarvasmarha és egy farkas ostáblán játszik.
A főként vallási vagy történelmi témájú, középkori ábrák legtöbbje már régen elpusztult az évszázadok során, azonban az egyiken a szerencsének köszönhetően nem fogott az idő vasfoga. Bécs történelmi belvárosában található Hasenaus (jelentése: nyúlház) homlokzatán egy farkas és egy szemüveges szarvasmarha látható, amint éppen a korban kedvelt ostábla (backgammon) társasjátékot játszák. A tábla mögött egy ember látható, aki egy légycsapóhoz hasonlító tárgyat tart a kezében, talán azért, hogy ily módon is csökkentse a zavaró körülményeket a játékosok számára.
Az abszurd jelenet egyes vélemények szerint a protestánsok és katolikusok feszültségének allegóriáját kívánja megjeleníteni. A freskóból az nem derül ki, hogy végül melyik oldal nyert. Egy érdekes elmélet szerint a mögöttük álló ember egy prémkereskedő (a légycsapó pedig inkább egy szebb kivitelezésű ostor), és csak arra vár, hogy befejeződjön a játék, a vesztest pedig elvihesse.
A falfestményt a 16. század elejére datálják (van aki 1509 körülire, ám ekkor még nem lépett fel Luther, így protestáns-katolikus harcra épülő elmélet sem állja meg a helyét). A házat eredetileg a középkori élet mindennapi jeleneteit ábrázoló képek borították, az egyik legnagyobb festmény pedig egy nyúlvadászatot jelenített meg, amelyről a ház is a nevét kapta. A 18. században felújították az épületet, amely során mindegyik jelenet elveszett, azonban az egyik legérdekesebb freskó töredéke fennmaradt az utókornak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
