Szándékosan hagyták-e a brit hatóságok, hogy a király életére törjenek 1936-ban?
2019. november 13. 17:06 Múlt-kor
1936. július 16-án a fél évvel korábban trónra lépett VIII. Eduárd brit király a londoni Hyde Parkban egy hivatalos ünnepség keretében új zászlókat adott át hat gárdazászlóaljnak. A szertartás végeztével a katonai alakzatok és zenekarok élén haladva visszaindult lóháton a Constitution Hill nevű úton a Buckingham-palota felé. Az út mellett összegyűlt tömegen ekkor keresztültolakodott egy ócska barna öltönyt viselő férfi, és zakója zsebéből elővett egy apró amerikai gyártmányú revolvert.
Revolver a király lovának patái alatt
A király mindössze néhány méterre volt tőle, könnyen és egyszerűen eltalálhatta volna. A férfi körül állók azonban észrevették a fegyvert, és nagy zűrzavar és dulakodás bontakozott ki. Az úttestet biztosító rendőrök közül többen is odasiettek, és leteperték a merénylőt.
A fegyver az uralkodó felé repült, lova egyik hátsó lábának csapódva, majd az úttestre esett. Eduárd másnap egy barátjának címzett levélben így írt: „Köszönetet kell mondanunk a Mindenhatónak (…) hogy a barna öltönyös férfi fegyvere nem sült el.”
A barna öltönyös férfit George McMahonnak hívták, egyesek Jerome Bannigan néven is ismerték. Az ír születésű merénylő herbalista, amatőr újságíró és piti bűnöző volt, aki sikkasztásos ügyek miatt volt ismert a hatóságok előtt. Az erős ital és a kétes hírű társaság kedvelőjének hírében állt.
Amikor 1936 szeptemberében az Old Bailey-ben bíróság elé állították, McMahont egy év börtönbüntetésre és kényszermunkára ítélték azzal a váddal, hogy az uralkodó megrémítésének szándékával viselt fegyvert – ha merényletkísérletként rótták volna fel tettét, sokkal súlyosabb büntetésre számíthatott volna.
McMahon a kiszabható leghosszabb börtönbüntetésért esedezett, állítva, hogy immár az ő élete forog veszélyben, mivel egy kiterjedt összeesküvés résztvevőjeként kísérelte meg kioltani az uralkodó életét, és vallott kudarcot.
Mind a hatóságok, mind a sajtó azonban csupán egy, a rendőrségre dühös bolond figyelemfelkeltő akciójaként állították be az esetet. A bíró kijelentette: McMahon összeesküvésről szóló beszámolója teljes mértékben a fantázia szüleménye.
A történet azonban valójában korántsem volt olyan egyértelmű, mint ahogy azt a hatóságok és a sajtó a lakosságnak tálalták.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
