Szándékos kegyetlenséggel neveltek engedelmes katonákat a spártai gyermekekből
2020. szeptember 10. 18:32 Múlt-kor
Valóban jobb harcosok voltak a spártaiak?
Szigorú értelemben véve az agogé nem tartalmazta magát a katonai képzést, amely ténylegesen csak felnőttkorban vette kezdetét. Valódi fókusza az volt, hogy engedelmes polgárokat faragjon az ifjakból, akik képesek mindenüket feláldozni Spártáért.
Más görög városállamokhoz képest Hodkinson szerint Spárta „kivételes volt társadalmi-politikai stabilitását tekintve. Ennek oka legalább részben az volt, hogy a fiúk neveltetése olyan viselkedésmintákat szilárdított meg, amelyek a harmóniát és az együttműködést segítették elő.”
A spártai neveltetés által a testnevelésre nevezett nagyfokú hangsúly azonban valóban segítette is a spártai harcosokat a csatatéren. „Keményebbé, erősebbé tette őket, jobban bírták a nagy, nehéz fa pajzsot a tűző nyári nap alatt, jobban tudtak lökni és tolni, jobb állóképességük volt” – mondta Cartledge.
A spártai katonai sikerek valódi titka azonban nem a fizikai erő és állóképesség, vagy a fájdalomra és szenvedésre való immunitás volt, sokkal inkább a nagyobb fokú szervezettség. A spártai katonák folyamatosan gyakorlatoztak, hogy taktikáikat tökéletesen tudják kivitelezni. „Valószínűleg a taktikai manőverekben való gyakorlottságuk adta igazán a spártai katonák fölényét a harctéren” – írta J.F. Lazenby A spártai hadsereg című könyvében.
„Xenophón szerint a spártai hadsereg olyan hadmozdulatokra volt képes, amilyenekre mások nem, a képzésüknek köszönhetően” – mondta Cartledge.
Plutarkhosz szerint a spártaiak a rendszeres katonai gyakorlatozás a felnőttek egész élete során folytatódott. „Egyikőjük sem élhetett úgy, ahogyan akart, csak a városban, mint egy hadi táborban, mindig napirend szerint” – írta. Cartledge szerint a spártai férfiak csak 60 éves korukban hagyhatták el a sereget – feltéve, hogy megérték e kort.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
