Múlt-kor.hu

Suhanás a jégen és a fák alatt: a Városliget sportélete

Suhanás a jégen és a fák alatt: a Városliget sportélete

2022. szeptember 5. 16:30 Múlt-kor

A benzingőz térnyerése

A huszadik század elején az ügető- és távhajtóversenyek elköltöztek a Városligetből. A motorizáció terjedésével visszaszorult a kocsikorzó, illetve kiment a divatból a sétalovaglás is. Az 1920-as évekre több mint tízezerrel csökkent a Budapest útjain napi rendszerességgel munkájukat végző lovak száma, miközben legalább ugyanennyivel több „géperejű jármű” jelent meg. A Városliget így sem maradt a következő fél évszázadban lovak nélkül. A lovaglás, a díszfogatokkal történő közlekedés a legfelső körök reprezentációjának részévé vált. Ferenc József császár és magyar király budapesti tartózkodásai idején továbbra is fogattal közlekedett. A nemzetközi automobil-kiállítás megnyitására József főherceg is lóvontatású kettesfogattal érkezett 1905-ben, amikor a merészebb urak már saját gépkocsijukon jöttek.

A 20. század azonban a gépjárművek, az autózás kiütéses győzelmét hozta. Az autó- és motorversenyek szervezői korán felfedezték maguknak a Ligetet, mint céljaiknak kiválóan megfelelő helyszínt. Itt rendezték meg az első hazai motoros Grand Prix-versenyt 1926-ban, s ezzel egy csapásra eldőlt, hogy a következő fél évszázadban a Városliget lesz a hazai autó- és motorsport egyik központi versenyhelyszíne. Nézők tízezrei sorakoztak fel a kijelölt versenypálya mentén, hogy szemtanúi lehessenek a születőben lévő „száguldó cirkusznak”.

A második világháború kényszerű szünetét követően a Ligetet átszelő és az azt körülvevő utakat a legnagyobb természetességgel használták tovább a mindennapi gépjármű-közlekedésre, valamint autós és motoros gyorsasági versenyek versenypályájaként. A versenyzők a Hősök teréről indultak, a kockaköves Külső Andrássy-úton (1953-tól Városligeti Népköztársaság útja, ma Kós Károly sétány) haladtak tovább, majd jobbra kanyarodva a Ligetet övező utakon, az úgynevezett „nagykörön” száguldottak végig a célig.

Az 1950-es években újabb lehetőség nyílt meg az autó- és motorsport szerelmesei előtt. Az eredetileg Sztálin térnek elnevezett felvonulási tér (ma: Ötvenhatosok tere) kialakításával remek versenyhelyszínhez jutottak. Hatalmas kiterjedésű kövezett, lebetonozott terület, több autó, nagyobb sebesség: az 1957–1970 közötti időszak a városligeti autó- és motorversenyek fénykora volt. Ezekre a versenyekre látogatók tízezrei, valóságos tömegek érkeztek. A száguldozó autók, motorok rendszeresen feldúlták a közpark nyugalmát. Szerencsére közbeszólt a technikai fejlődés: az egyre gyorsuló versenyautók kinőtték a sűrűn beépített környéket és új helyre, a Népligetbe költöztek tovább. (x)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Suhanás a jégen és a fák alatt: a Városliget sportélete

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. ősz: Megrázó másnapok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra