Múlt-kor.hu

Speciális vagonok: vasúti kocsik különleges szerepben

Speciális vagonok: vasúti kocsik különleges szerepben

2021. április 12. 09:24 Múlt-kor

A technikai fejlődés, a történelem fordulatai és olykor a MÁV-alkalmazottak fejéből kipattanó váratlan ötletek eredményeként a magyar vasút XIX–XX. századi történetében született néhány szokatlan megoldás. A távíró és a vasút találkozása az utazó társadalom egészének biztonságát javította. A királyi és kormányvonatok a vasút működését az elit privilégiumaihoz igazították. Az aranyvonatok története Magyarország második világháborús tragédiájának egyik fejezete. Mindemellett találunk járműtörténeti érdekességeket is, például egy sínekre állított luxusautót.

A vasúti kommunikáció forradalma: a „távírdakocsik” bevetése

A távíró gondolatát elsőre sokan őrültségnek vagy legfeljebb a gyakorlatban alig hasznosítható tudományos érdekességnek tartották. Ekkor még bele sem lehetett gondolni, a találmány hányféle területen fogja majd forradalmasítani a hírközlést. Ezek egyike volt a vasúti közlekedés.

A vonatok „távírdakocsija” lehetővé tette az egyes állomások közötti kapcsolattartást. Az útban lévő szerelvények mozdonyvezetője hírt kapott az előtte álló pályaszakasz minden történéséről, például az esetleges vonatszerencsétlenségekről, így reagálhatott a megváltozott körülményekre. A távíró annak ellenére is jelentős fejlesztés volt, hogy a Liverpool–Manchester vonalon már 1829-ben menetrend szerint közlekedtek a vonatok és kidolgozott vasúti szabály- és utasításrendszer állt rendelkezésre. 1846-ban az első magyarországi vasúti szakasz, a Pest–Vác vonal már morzetávíró berendezéssel épült ki.

Az állomások később nyilvános távíróállomásként működtek. A vasúti szállításra és a távírón keresztül történő kommunikációra épülő kereskedelmi infrastruktúra pedig hatalmas fejlődést indított el.

Luxus és biztonság: a királyi vonatok

A vasút nemcsak meggyorsította az uralkodók utazását, de veszélyessé is tette azt. A királyi vonatok kényelme, pompája mellett legalább ennyire fontos volt azok biztonsága mind a balesetek, mind a merényletek elkerülése végett. A személyzetet a legtapasztaltabbak és legmegbízhatóbbak közül választották ki.

Magyarországon 1846 és 1914 között 41 udvari kocsit építettek, az utaskocsikat poggyász-, kalauz- és konyhakocsik kísérték. A zajt igyekeztek csökkenteni, a hálóterembe dupla ablakot és zsaluzatot szereltek. Ezenfelül Erzsébet királyné szalonkocsijába egy „cukrászda szakaszt” is elhelyeztek. A vonatban minden testi szükséglet kényelmesen kielégíthető volt. Fürödni azonban a kocsikon nem lehetett, habár ez a korszakban már technikailag megoldható volt, a király és a királyné menetközben csak mosakodott. A millenniumra elkészült udvari vonatba billenő ezüst mosdótállal ellátott, márványlapos mosdót és vízöblítéses, majolikakagylójú illemhelyet építettek. Ha mindez nem lett volna még elég: a szerelvényről lelépő király lába elé szőnyeget is terítettek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Speciális vagonok: vasúti kocsik különleges szerepben

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra