Sokáig megfértek egymás mellett a latin betűk és a rúnaírás a középkori Norvégiában
2020. szeptember 15. 18:33 Múlt-kor
Amikor a keresztény térítéssel a latin nyelv és írás megérkezett Norvégiába, az óskandináv nyelvű írott kultúra is virágzott. Új kutatások szerint a rúnákat és a betűket sokáig egymás mellett, egyazon célra is használták.
Újraértékelés folyamatban
Az, hogy Norvégiában a viking kor után, a kereszténység felvételét követően is használták a rúnákat, eddig is ismert tény volt. Az azonban nem eddig volt egyértelmű, mennyire lassú is volt valójában az átállás a latin ábécére.
„Találni feliratokat betűkkel és rúnákkal egyaránt, egyazon időből, ugyanolyan jellegű tárgyi leleteken. Az írás óskandinávul és latinul egyaránt szerepel, és látjuk, hogy a rúnákat és a betűket ugyanarra is lehetett használni. Az igazán érdekes annak vizsgálata, hogy az emberek mit melyik nyelven írtak, és melyik ábécével” – mondta el Elise Kleivane, az óskandináv nyelv filológusa és az Oslói Egyetem Nyelvészet és Skandinavisztika Tanszékének docense. A különös feliratokat utatótársával, a doktorandusz Johan Bollaerttal elemezte.
Virágzó írott kultúra
A mai Norvégia területén az első írásnyomok a Kr. u. 1. századból származnak, és rúnákat alkalmaztak. A kutatók feltételezése szerint a kultúra ekkoriban jobbára szájhagyomány útján élt, de köveken, fémtárgyakon és fadarabokon is találtak ebből az időszakból írást.
„A fennmaradt tárgyak alapján úgy tűnik, korlátozott használatban volt a rúnaírás. Embereknek emléket állító kövek is előkerültek ékszerekkel és más értékes tárgyakkal egyetemben, amelyeken általában nevek vagy hasonló rövid feliratok voltak. Valószínűleg több mindenre írtak, mint amennyit mi megtaláltunk – nyírfakéregre, a homokba vagy fába” – mondta el Kleivane.
A viking kor korai írott forrásaiban a szövegek legtöbbször rövidek, és viszonylag kevés van belőlük – legalábbis kevés maradt fenn. Gyakori példák a sírkövek, amelyek bevett szövegekkel bírnak az eltemetett személyről. Amikor a latin nyelv és írásrendszer megérkezett Norvégiába a kereszténységgel együtt 1000 körül, ez megváltozott.
„Az emberek elkezdtek többet írni – a rúnákkal is” – mondta Kleivane. „Sok nemzetközi kapcsolat jött létre a viking korban, a skandinávok pedig olyan helyekre utaztak, ahol erősebb volt az írott és keresztény kultúra. Látták, hogy itt más társadalmi berendezkedések uralkodnak. Amikor a keresztény kultúra és a betűk megérkeztek Norvégiába, megváltozott az olvasni és írni tudás jellege, de ezek felhasználási területe és jelentősége is. Az emberek meglátták, mi mindent tudnak leírni, és mi mindenre képesek az írással. Az írás, beleértve a rúnaírást, nagy lendületet kapott.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
