Sírkő árulkodik a Német Lovagrend előtti is Gdańsk társadalmáról
2026. június 5. 07:12
Egy latin kereszttel díszített, 13. századi gránit sírkövet tártak fel régészek a lengyelországi Gdańsk történelmi központjában - számolt be róla a Pomerániai Vajdaság Műemlékvédelmi Hivatala. A lelet a területen azonosított, Lengyelország legrégebbi favázas templomának vélt épület mellett került elő, és segíthet jobban megérteni a város Német Lovagrend előtti korszakát.
A Grodzka és Sukiennicza utcák találkozásánál, a középkori erődítmény egykori területén felfedezett domborműves kőlap alatt a szakemberek feltételezése szerint egy még feltáratlan sír rejtőzik. A hatósági tájékoztatás alapján ez a hetedik középkori, és a harmadik keresztmotívummal ellátott síremlék a lelőhelyen.
A 13. századi Gdańskban a megmunkált kőből készült sírjelek rendkívül költségesnek számítottak, alkalmazásuk az egyházi vagy világi elit kiváltsága volt. A területen, amely a közelmúltig egy fagylaltozónak adott otthont, a régészek eddig több mint kétszáz - többségében jeltelen - temetkezést dokumentáltak, ami a kőlappal fedett elit sírok kiemelt társadalmi jelentőségét mutatja.
A felfedezés szervesen kapcsolódik a lelőhely korábbi régészeti eredményeihez. A kutatók ezen a területen azonosították egy görögkereszt alaprajzú templom maradványait, amelynek tölgyfa gerendáit a dendrokronológiai vizsgálatok 1140 körülire datálták. A vélhetően Szűz Máriának szentelt építmény a jelenlegi adatok szerint a mai Lengyelország területén feltárt legrégebbi keresztény fatemplom.
A szakrális tér fontosságát erősíti a tavaly napvilágra került, importált gotlandi mészkőből faragott sírkő is, amely egy láncinges lovagot ábrázol. A gazdag leletanyag egyértelműen bizonyítja, hogy a templom körüli zóna a korai városvezetés privilegizált temetkezési helyeként funkcionált.
A lelőhely tudományos jelentőségét a leletek kora adja, mivel egy olyan formálódó időszakból származnak, mielőtt a Német Lovagrend 1308-ban elfoglalta volna a várost. A köztudatban a kereszttel díszített sírköveket gyakran tévesen kizárólag a teuton lovagokhoz kötik, a kormeghatározás alapján azonban a temető a pomerániai hercegek fennhatósága alatt álló korai településhez tartozott.
Az eredmények rámutatnak, hogy a 14. században kiépült téglagótikus városkép kialakulása előtt Gdańsk már egy komplex társadalmi hierarchiával rendelkező, a balti kereskedelmi hálózatokba integrálódott vallási és politikai központ volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
