„Saját érdekükben” vásárolták fel az indián rabszolgákat a Utahba települő mormonok
2018. november 19. 16:01 Múlt-kor
A rabszolgaság után
1862-ben aztán, a polgárháború káoszában az amerikai kongresszus törvényen kívül helyezte a rabszolgaságot az Egyesült Államokhoz tartozó minden területen, így Utahban is. A legtöbb fekete rabszolga, immár szabad emberként, elköltözött az államból. Az indiánok közül azonban a legtöbben annál a családnál maradtak, akiknél rabszolgaként éltek. Egyesek asszimilálódtak – bár kevesen házasodtak mormonokkal, mivel a fajkeveredést tabuként kezelte a vallás –, míg mások visszamentek azon nép maradványaihoz, ahonnan korábban elragadták őket, és megpróbáltak visszaintegrálódni a törzsi társadalomba.
A történészek között továbbra is vita folyik arról, mennyire hibáztatható az egyház azért, hogy a mormonok részt vettek egy olyan kereskedelemben, amelyet a legtöbb mormon bűnösnek tartott, és igyekezett visszaszorítani. A szándékok azonban nem egyenlők az eredményekkel, és Utahban napjainkban is érezhetők a következményei annak, hogy a mormonok hajlandóak voltak eltűrni a rabszolgaságot. Habár a rabszolgatartás gyakorlatilag véget ért Utahban 1862-ben, a mormon egyház azon törekvése, hogy magához térítse az őslakosokat, már korántsem.
Az 1950-es és 1970-es évek között az egyház tagjai körülbelül 50 000 indián tanulót fogadtak magukhoz, bátorítva áttérésüket és asszimilációjukat. A program 1947 és 2000 között működött. Másfél évszázaddal a rabszolgaság vége után napjainkban is érezni a hatását az őslakosok és az afrikai származásúak életében: azokéban az emberekében, akiknek szolgaságba vetésében a mormon egyház is közreműködött – még akkor is, ha napjainkban kevesen emlékeznek arra, hogy valaha létezett Utahban rabszolga-kereskedelem.