Ritkán volt része boldog házasságban az Árpád-házi királylányoknak
2021. február 27. 12:50 Kanyó Ferenc
Aragóniától Halicsig
Zsófia testvérét, Szent Erzsébetet (1207–1231), a marburgi őrgróf feleségét aligha kell bemutatni. Már fiatalon elhagyta Magyarországot, hogy beilleszkedjen az új környezetébe. Végül Lajossal házasodott össze, miután bátyja váratlanul elhunyt. Ennek ellenére Erzsébet boldog házasságban élt, három gyermeknek adott életet. Rendkívül komolyan vette az egyházi kötelességeit, és nagylelkű adományokat is tett a környék szegényei javára. A férje 1227-es halála után azonban a család megtiltotta neki az adományozást, mire elhagyta Wartburgot. II. Frigyes császár megkérte a kezét, és II. András is hazahívta Magyarországra, ő azonban zárdába vonult. 1235-ben, alig négy évvel a halála után avatták szentté, és rövid időn belül a középkor legismertebb magyar női szentjévé vált.
Féltestvérük, Jolán (1219–1251) egész más szerepet töltött be. Az ő férje I. Jakab aragóniai király volt, akinek első házasságát a pápa úgymond közeli rokonság miatt bontotta fel. Az egyházfő egyúttal tető alá hozta a második házasságot is Jakab és Jolán között. Új környezetébe a királyné könnyedén beilleszkedett, az édesanyja, Courtenay Jolán révén nemigen voltak nyelvi akadályai.
A férje mellett fontos tanácsadói szerepet töltött be, elkísérte a hadjárataira is (egyik alkalommal még várandós is volt). Emlékezetében kiemelik műveltségét, tudjuk, sakkozni is korán tanult meg. A királyi párnak tíz gyermeke született, és a pár a fennmaradt források alapján annak ellenére boldog volt, hogy Jakab rendszeresen félrelépett. Jolán 32 évesen váratlanul hunyt el egy lázas betegség következtében, végrendeletében testvérei példáját követve nagylelkű adományokat tett.
IV. Béla lánya, Erzsébet (1236–1271) a híressé vált nagynénjéről kapta a nevét. 14 évesen adták hozzá Henrik bajor herceghez. A Wittelsbach-ház szövetsége azért vált fontossá a magyar királynak, hogy ellensúlyt képezzen II. Ottokár cseh királlyal szemben. Erzsébet nem folyt bele a politikába, ellenben tíz gyermekkel ajándékozta meg a férjét. Közülük Ottó rövid ideig Magyarország királya is volt.
Testvére, Konstancia (1237–1276) Lev Danilovics halicsi fejedelemnek lett a felesége, miután IV. Béla lemondott annak meghódításáról. Konstancia megőrizte katolikus hitét. Egyes források szerint ez és a férj erőszakos természete boldogtalanná tette a házasságukat, más adatok viszont arra mutatnak, hogy Lev Danilovicsnak nem volt ellenére a katolicizmus terjedése. Konstancia mindenesetre még a férje életében zárdába vonult. 1674-ben avatták boldoggá.
Katalinból (1256 k.–1314 k.), V. István lányából szerb királyné lett, miután a férje, Dragutin István 1276-ban megörökölte a trónt. 1282-ben azonban lemondott róla a testvére javára, és attól fogva csak a Szerémségben uralkodott. Egyesek szerint egy lovasbaleset volt a lemondás oka, amely István férfiasságát is összezúzta, így egy korabeli görög történetíró szerint Katalin a sógora ágyában keresett vigaszt, noha a szerb források erről hallgatnak. Leszármazottai között egyébként nemcsak Nagy Lajos király felesége található meg, de Zsigmond király és a Cillei család késői tagjai is.
Mária (1257–1323), aki szintén V. István lánya volt, jelentős szerepet játszott Magyarország történetében, elsősorban azért, mert előbb a fiának, Martell Károlynak, majd az unokájának, a későbbi I. Károly magyar királynak igyekezett minden erejével érvényesíteni a trónigényét, amelyről ő maga mondott le a javukra. Férje, II. Károly politikájában is szerepet vállalt. Ez akkor történt, amikor hites ura a Szicíliáért folyó háborúja során fogságba esett, Mária pedig régensként kormányozta Nápolyt. 14 gyermeke született. Gyermekeinek és olykor még az unokáinak a házasságaiba is beleszólt. Tevékenysége eredményeképpen került trónra a magyarországi Anjou-ház. Túlélte a férjét, és valószínűleg férje 1323-as halálakor ő volt az utolsó előtti egyenes ági Árpád-házi, aki még életben volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
