Ritkán volt része boldog házasságban az Árpád-házi királylányoknak
2021. február 27. 12:50 Kanyó Ferenc
Csehek célkeresztben
A Magyar Királyság dinasztikus politikájában értelemszerűen a közeli szomszédság töltötte be a legfontosabb szerepet, ezért a cseh és lengyel uralkodók legalább olyan gyakran házasodtak az Árpádok családjából, mint azok tőlük.
Adelhaid (1040 k.–1062) I. András király egyetlen lányaként az 1058-ban Magyarországra menekült II. Vrasztiszláv cseh fejedelemhez ment feleségül. Házasságukból négy gyermek született, közöttük a későbbi cseh király, II. Bretiszláv, de Adelhaid már nem érhette meg, hogy a férje is megkapja a császártól ezt a címet, 1062-ben ugyanis elhunyt.
Eufémia (1055–1111) – I. Béla lánya – ugyan nem lett soha cseh királyné, de a morva hercegi címet birtokló Ottónak volt a felesége, és három gyermekük született. A legidősebb, Szvatopluk rövid ideig Csehország hercege is lett, míg meg nem gyilkolták 1109-ben. Testvére, Ottó is hasonló sorsra jutott, ám ezt az édesanyjuk már nem érte meg.
II. Géza lányát, Erzsébetet (1145–1189) Frigyes cseh fejedelemhez adták hozzá még 12 évesen. Kétszer jutott neki jelentős szerep, mindkét alkalommal régensként a férje távollétében védte meg sikeresen Prágát egy trónkövetelőtől.
II. Géza másik lányáról, Odoláról szinte semmit nem tudunk, csak azt, hogy az említett Frigyes elődjének, II. Ulászló cseh király egyik fiának volt a jegyese.
Konstancia (1180–1240) I. Ottokár (1198–1230) cseh királynak lett a házastársa, miután amaz elvált az előző feleségétől. Az ürügyet az szolgáltatta, hogy közeli rokonok voltak, de Konstancia még ennél is közelebbi rokonnak számított, ám a pápa, hosszú időt követően, jóváhagyta a válást.
Konstancia királyné neve elsősorban a kolostoralapításai és adományai kapcsán maradt fenn. Közvetítőszerepet vállalt a két fia, I. Vencel cseh király és Przemysl morva őrgróf között, akik többször vívtak egymás ellen háborút.