Rejtélyes barlangi szerkezeteket építettek 175 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyiek
2016. május 26. 13:59
Az 1990-es években barlangászok különös szerkezetekre bukkantak egy francia barlangban. Továbbra is rejtély, mi volt a szándékuk a modern ember unokatestvéreként is emlegetett neandervölgyieknek a bizarr tákolmányokkal, az azonban kiderült, jóval korábban építették azokat, mint ahogy a kutatók korábban gondolták: a világ egyik első ismert építkezési projektjének részei lehettek.
A neandervölgyiek már 100 ezer évvel azelőtt is éltek a francia barlang felfedezésének színhelye közelében, hogy a modern ember megvetette volna a lábát Európában – olvasható a The Guardian cikkében. A franciaországi barlangban talált különleges szerkezeteket közel 400 állócseppkőből (sztalagmitból) állították össze: a sztalagmitokat kihúzták a földből, majd egymásra halmozták azokat, hogy falakhoz hasonló építményeket alkossanak belőlük. A legnagyobb fal közel hét méter átmérőjű, és – ahol ép maradt – legmagasabb pontjain mintegy 40 centiméter magas.
„Ez teljesen különbözik mindentől, amit eddig láttunk. Rendkívül rejtélyesnek találom” – mondta Marie Soressi, a Leideni Egyetem régésze (aki azonban nem volt tagja a kutatócsoportnak). Egyes falrészek egyértelműen tűzkár jeleit mutatják, a sztalagmitok ugyanis több helyen megfeketedtek, kivörösödtek vagy megrepedtek a hő hatására. Ebből a körülményből a kutatók arra következtettek, hogy a neandervölgyiek talán tűzhelyként használták a falak által közrezárt területet, hogy így világítsák be a barlangot. A szerkezetek körül emellett kör alakú lyukakat is találtak: a neandervölgyiek innen húzták ki az állócseppköveket.
Helyi barlangászok az 1990-es években találtak rá a Délnyugat-Franciaországban, a Pireneusokban fekvő Bruniquel-barlang bejáratától mintegy 300 méterre található rejtélyes szerkezetekre. A kutatók akkor még úgy gondolták, a cseppkőfalak a közelben talált állati maradványokhoz hasonlóan 50 ezer évesek. Az újabb vizsgálatok Nature című lapban közzétett eredményei szerint a kezdetleges falakat azonban jóval korábban építették, mint a tudósok korábban gondolták.
A kutatók szerint a szerkezetek legalább 175 ezer évesek, és a kutatást vezető belga és francia tudósok szerint csakis a neandervölgyiek építhették azokat. Bár a szakértők medvenyomokat is találtak a barlangban, az állatok nyilvánvalóan nem építhették meg a falakat. Bár a köztudatban sok helyen úgy él, hogy a neandervölgyiek életképtelen vademberek voltak, korántsem voltak olyan ügyetlenek, mint sokan gondolják, a kérdéses időszakban pedig ők voltak az egyetlenek a modern ember rokonai közül, akik Európában éltek.
A franciaországi lelőhelyen figyelemre méltóan jó állapotban őrződtek meg a szerkezetek, mivel a cseppkövekre nem sokkal a falak megépítése után mészkőréteg (kalcium-karbonát) rakódott. Ha nem ennyire a barlang mélyén építik meg a falakat, ma már feltehetően nem találgathatnánk a rendeltetésüket illetően. Marie Soressi szerint azonban egyelőre csak ezt lehet tenni. A kutató szerint az egyik legérdekesebb kérdés, hogy mit kerestek a neandervölgyiek ennyire a barlang mélyén, ahol a természetes fény hiánya következtében csak a teljes sötétben tudtak tapogatózni.
A felfedezéssel kapcsolatban emellett is számos kérdést lehet feltenni: vajon a falakat akkor építették, amikor a neandervölgyiek véletlenül a barlang mélyére kalandoztak, vagy az ehhez hasonló szerkezetek építése bevett gyakorlatnak számított? Soressi szerint egyre világosabb, hogy a neandervölgyiek és a modern emberek között nem voltak nagy különbségek, a barlangi szerkezet megépítésének motivációi azonban továbbra is rejtélyesek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
